Október utolsó vasárnapjára esik a téli időszámítás kezdete, ami érinti a munkaidővel kapcsolatos szabályokat. Annak, akit ma éjszakára osztottak be, érdemes továbbolvasnia.

Az órákat október utolsó vasárnapján három órakor kettő órára kell állítani.

Főszabály, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. A hosszabb teljes napi munkaidővel foglalkoztatott, készenléti jellegű munkakörben dolgozók esetében – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra, heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra lehet.

A beosztás szerinti napi munkaidő értelemszerűen azt az időtartamot jelöli, amelyet a munkavállaló egy adott napon munkával tölt, beleértve a munkaidő-beosztása szerinti munkaidőt és a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőt is (utóbbi rendkívüli munkaidőnek minősül). A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe továbbá az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.

A munkavállaló beosztás szerinti heti munkaidejébe be kell számítani – a beosztás szerinti munkaidőn felül – valamennyi rendkívüli munkaidő tartamát is, így a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidőt, továbbá az ügyelet tartamát.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban (a munkaidőkeret átlagában) kell figyelembe venni. Így előfordulhat például, hogy a dolgozó négyheti munkaidőkeretben az egyik héten 5*12=60 órát dolgozik, három héten át viszont 3*12=36 órát, így átlagosan kevesebb, mint 48 óra lesz a beosztás szerinti heti munkaidő.

A beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő maximumát érinti a téli időszámítás. Ha ugyanis a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik, a munkavállaló beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a fent meghatározott tartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja.

Vagyis annak, aki ma éjszaka 3 órakor a munkaidő-beosztása szerinti munkaidejét tölti, a beosztás szerinti  napi munkaideje legfeljebb 13 óra, heti munkaideje legfeljebb 49 óra, hosszabb teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a napi munkaideje legfeljebb 25 óra, heti munkaideje legfeljebb 73 óra lehet.

A téli időszámítás kezdetén a munkavállaló ténylegesen egy órával többet dolgozik. A tekintetben két iskola létezik, miként kell elszámolni ezzel az egy óra többletmunkával a munkaidőkeret végén. (Mivel csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén fordulhat elő, hogy a munkavállaló az óraállítás idején dolgozzon, szükségképpen munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmaz a munkáltató). Az első álláspont szerint a munkavállaló által teljesített munkaidő mértéke megnő, így ez az egy óra (hacsak a munkáltató nem kompenzálja) a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkaidőként jelentkezik majd a munkaidőkeret végén. A másik iskola szerint viszont a havibéres munkavállaló munkabérét nem érinti az óraátállítás, az egy óra többletmunkavégzés nem keletkeztet munkaidőkereten felüli munkaidőt. A magunk részéről hajlunk arra, hogy a munkavállalónak kedvezőbb, első értelmezést tartsuk helyesnek.

A pótlékokra ugyancsak a ténylegesen teljesített munkaidő után jogosult a munkavállaló, így az óraállításkor végzett egy óra többletmunka után is jár műszakpótlék vagy éjszakai pótlék, esetenként vasárnapi pótlék. Arra itt is felhívjuk a figyelmet, hogy aki megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozik, nem jogosult vasárnapi pótlékra.

SzMDSz - SZTDSZ