Mi az az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság?

2019 januárjában a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma több tagszervezetének kezdeményezésére megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság (OKSZ). Az OKSZ-hez az SZTDSZ az Országos Tanácsunk március 1-jén hozott döntésének megfelelően csatlakozott, így a március 13-i ülésen már mi is részt vettünk.

Kik az OKSZ tagjai?

Az OKSZ-nek jelenleg hét aktív tagszervezete van:

• Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete,
• Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete,
• Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete,
• Pedagógusok Szakszervezete,
• Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete,
• Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete,
• Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete. 

Mik az OKSZ követelései?

Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság az alábbi követeléseket fogalmazta meg:

1. A költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első̋ fizetési fokozatai – a fizetési fokozatokhoz tartozó́ legkisebb szorzószámok megtartásával – emelkedjenek a következőkre:

• A1-nél 69.000 Ft-ról a minimálbérre,
• B1-nél 77.000 Ft-ról a garantált bérminimumra
• F1-nél 122.000 Ft-ról a garantált bérminimum 130%-ára, ami 2019-ben 253.000 Ft, amely egyben legyen a diplomás bérminimum. 

2. A köznevelésről szóló́ 2011. évi CXC. törvény 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja a mindenkori minimálbér legyen. 

3. A költségvetési törvényben meghatározott, a Kjt. 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja 100%-kal emelkedjen.
4. Azon közszolgálati ágazatok esetében, ahol ágazati pótlék (bölcsődei, szociális ágazati összevont, kulturális) került korábban megállapításra, a pótlék összege beszámítódjék az illetménynövekedés, a jubileumi jutalom, valamint egyes bérpótlékok számítási alapjába.

Hosszú eseményleírásunk előtt rögzítjük: Sztrájkot szervezni, sztrájkolni a Sztrájktörvény betartásával lehet. Az OKSZ minden egyes lépését gondos tervezés és megfontolás előzi meg, azért, hogy egy későbbi sztrájk útjából minden akadályt eltávolítsunk, és a munkabeszüntetés jogellenessége fel sem merülhessen. Ami most időhúzásnak vagy felesleges levelezgetésnek tűnik is, az egy esetleges későbbi bírósági eljárásban perdöntő lehet.

Mi történt eddig az OKSZ-ben?

A március 13-i ülésen döntöttünk arról, hogy az OKSZ a sztrájktörvénynek megfelelően jelentse be sztrájkköveteléseit a Kormánynak.

2019. március 20-án a sztrájkkövetelések teljesítése érdekében kezdeményeztük a Sztrájktörvény 2. § (1) bek.-e szerinti egyeztető eljárás lefolytatását, és – tekintettel arra, hogy sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg – egyben kértük, hogy a Sztrájktörvény 2. § (2) bek.-ében foglaltak alapján a Kormány öt napon belül jelölje ki az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét.

Megkeresésünk nyomán a Miniszterelnökség helyettes államtitkára levelet küldött az OKSZ ügyvivőjének címezve, amelyben azonban nem tett említést a Kormány által kijelölt képviselő személyéről. Ezzel egy időben az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság több tagszervezete meghívást kapott különböző minisztériumi egyeztetésekre, ugyancsak a 2019. március 20-i levélre való hivatkozással.

2019. április 3-án kelt újra felhívtuk a miniszterelnök figyelmét arra, hogy az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság egységes, a közszféra több területét érintő sztrájkköveteléseket fogalmazott meg. Tájékoztattuk arról is, hogy megítélésünk szerint a Sztrájktörvény rendelkezéseiben foglaltaknak maradéktalanul csakis az egységes, az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság sztrájktárgyalásokra kijelölt képviselői, továbbá a Kormány képviselője között lefolytatandó egyeztetés felelhet meg. Ezt támasztják alá a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V.22.) Korm. r.-ben foglaltak is, amely szerint a Kormány a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti képviselőjeként azt a tagját jelöli ki, akinek a sztrájkkövetelés tartalma a feladat- és hatáskörébe tartozik, illetve a sztrájkkövetelés alapvető tartalma a feladat- és hatáskörét érinti. Ha a sztrájkkövetelés tartalma a Kormány más tagjának feladat- és hatáskörét is érinti, a Kormány előzőek szerinti tagja a Kormány nevében képviselendő álláspontot a Kormány érintett tagjával egyezteti, szükség esetén a sztrájkkal kapcsolatos egyeztető eljárásba bevonja. Ha a Kormány képviseletre jogosult tagja nem állapítható meg, a Kormányt a sztrájkkal kapcsolatos egyeztető eljárásban a társadalmi párbeszédért felelős miniszter képviseli.

Tekintettel arra, hogy 2019. április 3-án kelt levelünkre válasz nem érkezett, április 11-én kelt levélben ismételten kértük a Kormány képviselőjének kijelölését.

Leveleinkre hivatkozva 2019. április 12-én a Pénzügyminisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről is tájékoztatást kaptunk, miszerint a levélben említett ágazatok helyzete különböző és egymással össze nem kapcsolódó állami foglalkoztatotti csoportokat jelent, amelyek helyzetéről az eltérő bérhelyzet, valamint a foglalkoztatás eltérő közcélja okán egységes tárgyalást folytatni nem lehetséges.

Az államtitkári tájékoztatás kapcsán 2019. április 23-án kelt levelünkben ismételten rögzítettük, hogy megítélésünk szerint a Kormány nem jelölte ki világosan és egyértelműen a tagjai közül a képviseletére jogosult személyt, és nem kezdte meg a sztrájkkezdeményezésben megnevezett témákban a kötelezően előírt egyeztetést. Megerősítettük, hogy nem látjuk törvényes akadályát az egységes tárgyalások lefolytatásának, ismételten kezdeményeztük az egyeztető tárgyalások megkezdését a követelésekről és a sztrájk idejére biztosítandó, még elégséges szolgáltatásokat tartalmazó megállapodásról, egyben javaslatot tettünk a sztrájkegyeztetés első fordulójának helyszínére és időpontjára is. Újólag kértük, hogy a tárgyalásra a Kormány képviseletét ellátó személy jogszabályoknak megfelelő kijelölését és részvételét biztosítani szíveskedjék.

2019. április 30-án a Pénzügyminisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárai arról tájékoztattak, hogy 2019. május 2-án 10 órától Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár köznevelési kérdésekben, 11 órától Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár kulturális kérdésekben, 12 órától Simon Attila István helyettes államtitkár szociális kérdésekben, míg 13 órától Marczinkó Zoltán helyettes államtitkár a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény kapcsán felmerülő egyes kérdések vonatkozásában áll rendelkezésemre.

Tekintettel arra, hogy a sztrájkkövetelések egyike sem köznevelési, kulturális vagy szociális kérdésre vonatkozik, ellenben valamennyi a költségvetést érinti, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának felajánlásával éltünk. Az egyeztetésen sajnálatos módon világossá vált, hogy Marczinkó Zoltán helyettes államtitkárnak a Pénzügyminisztérium képviseletében kizárólag a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény kapcsán felmerülő egyes kérdések tekintetében van felhatalmazása, a sztrájkkövetelésben megfogalmazott témák egyikében sem tud azonban nyilatkozni.

2019. május 6-án az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ismét megerősítette, hogy ágazati kérdésekben való egyeztetésekre áll rendelkezésünkre.

Május 14-én újfent felhívtuk a miniszterelnök figyelmét a Sztrájktörvényben foglaltakra, és május 20-ra tárgyalást kezdeményeztünk a Kormány képviselőjével. Nem lepődtünk meg, hogy a helyettes államtitkárok ezen a napon küldték meg válaszlevelüket, és május 22-re hívtak, ágazati egyeztetésekre.

Az OKSZ tagjainak többsége úgy döntött, a meghívást elfogadja, de új időpontot kér a felkészülés érdekében.

A szociális ügyekért felelős helyettes államtitkárral folytatott június 5-i egyeztetésen az SZTDSZ is részt vett. Ahogy kiderült, a helyettes államtitkár felhatalmazása nem terjed ki a Kormány nevében megállapodás kötésére, és a kormányzat az OKSZ-szel ellentétben nem a Kjt. szerinti bértábla mentén, hanem életpályamodellekben gondolkodik.

Migács Tibor, az SZTDSZ elnöke leszögezte, hogy jóllehet a sztrájkbizottság most tárgyalóasztalhoz ült, a Kormány részéről továbbra sem került kijelölésre képviselő. Annak eldöntésére, hogy – alkalmazkodva a kormányzati tárgyalási rendhez – a jövőben külön-külön kívánnak-e tárgyalóasztalhoz ülni az OKSZ tagjai, vagy továbbra is együtt képviselik a munkavállalók érdekeit, a tárgyalásokat követően kerül sor. Ha együtt folytatják, akkor viszont nem tudnak eltekinteni attól, hogy a Kormány mindeddig nem jelölte ki a képviselőjét, ami az egyeztető tárgyalások kudarcához és jogszerű sztrájk folytatásához vezet. A bérkövetelések kapcsán rögzítette, hogy álláspontja szerint a helyes irány az egységes bértáblában való gondolkodás ágazati speciális szabályokkal kiegészítve. Elmondta azt is, hogy a tárgyalásoknak a sztrájkbizottság által megfogalmazott követelésekről kellene szólnia; fontos lenne megtudni ennek a kapcsán, hogy a Kormány az OKSZ-nek a Kjt. módosítására irányuló javaslataihoz miként viszonyul, azt teljes egészében elveti, vagy egyes elemeit végrehajthatónak tekinti. Szót ejtett az ágazat krónikus munkaerőhiányáról is, ma már nem csupán az a probléma, hogy a szociális ágazatból kiürül a szakmai tudás, ugyanis a szakképesítéshez nem kötött munkakörökben dolgozók is a jobban jövedelmező, akár külföldi munkalehetőséget választják inkább.

A helyettes államtitkár a szakszervezeti álláspontok elhangzása után jelezte, hogy bár egyre nyilvánvalóbb, hogy a tárgyalófelek között szemléletmódbeli különbség mutatkozik, nem lát reális esélyt arra, hogy a Kormány életpályamodellek kialakításával kapcsolatos álláspontjában fordulat következne be. A kilátásba helyezett sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapításáról pedig természetesen majd a bíróság dönt. A munkaerőhiány kapcsán megjegyezte, hogy amennyiben az elvándorlás okozta munkaerőhiány az ágazatban kritikus mértékét ölt, a Kormány azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket.

Az egyeztetésen tehát az álláspontok nem közeledtek.

Mivel egy esetleges, az OKSZ által meghirdetett sztrájk több olyan ágazatot is érint, ahol a még elégséges szolgáltatást a sztrájkban részt vevőknek biztosítaniuk kell, az OKSZ a még elégséges szolgáltatásra irányuló javaslatát megküldte a Kormánynak. Válasz ismét a helyettes államtitkároktól érkezett, akik utaltak arra, hogy ők a Kormány kijelölt képviselői a még elégséges szolgáltatásról folyó egyeztetés lefolytatására, ugyanakkor számos félreértés is kiderült leveleikből, például olyan sztrájkkövetelésre hivatkozott a kormányzat, amely nem szerepel az OKSZ követelései között.

Az OKSZ újabb, remélhetőleg most már utolsó levelében újfent közölte követeléseit, és kezdeményezte az egyeztetéseket a sztrájkkövetelések mellett a még elégséges szolgáltatásról.

Itt tartunk most. Készen állunk az egyeztetésekre a sztrájkkövetelésekről, és ha azokban nem lesz előrelépés, nyomatékot kell adni a követeléseinknek. Ahhoz, hogy az OKSZ sztrájkot hirdethessen, előbb meg kell állapodnunk a kormánnyal a sztrájk idején biztosítandó még elégséges szolgáltatások mértékéről és feltételeiről, ha pedig nem jön létre megállapodás – vagy a Kormány tárgyalni sem hajlandó – bírósághoz kell fordulnunk, hogy az állapítsa meg a még elégséges szolgáltatást. A bírósági döntést meg kell várnunk, ez időbe telik. Addig is készüljetek! Eredményt csak akkor tudunk elérni, ha Ti is aktívan tesztek érte!

dr. Schnider Marianna SZTDSZ alelnök