Számos kérdés felmerül, milyen szabályok vonatkoznak a munkaidőre a szociális intézményekben, veszélyhelyzet idején. Most ezek közül vettünk sorra néhányat. 

Lehet-e 24 órás műszakot elrendelni idősek otthonában?

Igen. A 88/2020. Korm. r 17. §-a alapján a veszélyhelyzet időtartama alatt az idősek otthonában foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető.

Lehet-e 24 órás műszakot elrendelni fogyatékosokat ellátó intézményben vagy gyermekvédelmi intézményben?

Nem. A 88/2020. Korm. r. kizárólag az idősek otthonában engedi a 24 órás műszak elrendelését.

Lehet-e a 24 órás műszakról külön megállapodást kötni, ha nem idősek otthonában dolgozom?

Nem. A 104/2020. Korm. r. 1. § (3) bek.-e tiltja az Mt. 99. §-ában foglaltaktól való eltérést – ez rögzíti, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 12 óra lehet.

A 12 órán felüli részre jár-e plusz díjazás?

Nem. 24 órás műszakban az egyébként elrendelhető 12 órán felüli rész nem számít rendkívüli munkaidőnek, így külön díjazás nem jár rá. 

Át lehet-e minősíteni a munkaköröket készenléti jellegűvé, hogy mégis elrendelhető legyen a 24 órás műszak?

Nem. Készenléti jellegű munkakör esetében lehetséges megállapodást kötni ún. hosszabb teljes munkaidőről, és a beosztás szerinti munkaidő felső határnak megemeléséről. Készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. A gondozói munkakör, ahol felmerülhet a 24 órás műszak elrendelése, nyilvánvalóan nem felel meg a készenléti jellegű munkakör kritériumainak, így jogszerűen nem köthető ki hosszabb teljes napi munkaidő.

Vigyázat: aki mégis belemegy egy jogellenes megállapodás aláírásába a 12 órás hosszabb teljes munkaidőről, az számoljon azzal, hogy az illetménye/munkabére változatlan marad, így másfélszer annyit kell dolgoznia változatlan bér mellett!

24/24 órás váltásban kell dolgoznunk, ez törvényes?

Nem. A 88/2020. Korm. r. 17. §-a szerint a 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

24 órás műszakot rendeltek el, de papíron két 12 órás műszakot kell aláírnunk, ez törvényes?

Nem, a munkaidő-nyilvántartás meghamisítása sosem törvényes.

Milyen pótlékokra leszek jogosult a 24 órás műszak után?

A 24 órás műszakok elrendelése nem érinti a pótlékokra való jogosultság szabályait. Ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, az Mt. 141. § (1) bek. alapján a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár, továbbá a Szoctv. 94/L. § (6) bek. szerint a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár.

Ha műszakpótlékra nem jogosult a dolgozó (mert például mindig ugyanabban az időpontban kezdődik a műszak), az éjszakai munkavégzésre 15 % bérpótlék jár. 

Ha munkaszüneti napon történik a munkavégzés, az Mt. 140. § (2) bek.-e alapján száz százalék bérpótlék jár.

A 24 órás műszak hogyan érinti a szabadságot?

A szabadság mértékére, kiadására vonatkozó szabályokat nem érinti a 24 órás műszak.

Jár-e munkaközi szünet 24 órás műszakban?

Igen. Az Mt. 103. § (1) bek.-e szerint, ha a beosztás szerinti napi munkaidő a hat órát meghaladja, húsz perc, ha a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Mivel a 24 órás műszakra speciális szabály nem vonatkozik, feltétlenül javasoljuk, hogy további munkaközi szüneteket is biztosítson a munkáltató. 

Mikor kell közölni a munkaidő-beosztást?

Az Mt. fő szabálya szerint [Mt. 97. § (4) bek.] a munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

Hogyan módosíthatja a munkáltató a munkaidő-beosztást?

Az Mt. fő szabálya szerint [Mt. 97. § (5) bek.] a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. A veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azonban ezt a rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, ld. a 47/2020. Korm. r. 6. § (2) bek.-ében foglaltakat.

Jár-e túlórapótlék, ha a munkaidő-beosztásom módosították?

Fő szabályként a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő rendkívüli munkaidőnek minősül, és arra díjazás jár. Mivel azonban a kormányrendeletnek megfelelően határidő nélkül módosítható a munkaidő-beosztás, álláspontunk szerint ilyen esetben nem merül fel rendkívüli munkaidő, és így pótlék sem jár.

24/48 órában kell dolgoznunk, a hónap végére 240 órát fogunk ledolgozni. Jár ezért túlórapótlék?

Igen, legalábbis ha egyhavi munkaidőkeretben történik a foglalkoztatás. Az Mt. 107. § b) pontja alapján a munkaidőkereten felüli munkaidő rendkívüli munkaidőnek számít, amire időarányos munkabér és 50 % pótlék vagy szabadidő jár. Az azonban, hogy ténylegesen mennyi a munkaidőkereten felüli munkaidő, csak a munkaidőkeret végén állapítható meg.

Elrendelhető-e kétéves munkaidőkeret szociális intézményben?

Igen. A 104/2020. Korm.r. 1. §-a szerint a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet elrendelhet. E rendelkezést a szociális intézményekben is alkalmazni lehet, azonban a veszélyhelyzet során sem látjuk indokoltnak ilyen hosszú tartamú munkaidőkeret elrendelését.

SZTDSZ - SzMDSz