Kinek, mikor és hogyan jár 100 %-os táppénz?
Sajnos egyre több kollégát érint a szociális területen is, hogy vélhetően munkahelyén fertőződik meg az új koronavírussal, azonban nemcsak a betegséggel, hanem a táppénz iránti kérelmet elbíráló hatósággal is meg kell küzdenie. Nézzük, kinek, mikor és hogyan jár a 100 %-os táppénz!
Ki lehet keresőképtelen a COVID-19 miatt?
Az ún. keresőképtelenségnek több esetét sorolja fel az Ebtv. (azaz az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény). Egyik eset, ha a dolgozó betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni.
Akkor is keresőképtelenséget kell megállapítani, ha hatósági karantént rendelnek el, de a dolgozó nem beteg. A keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost a hatósági intézkedést elrendelő tisztifőorvos értesíti, az orvos a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja. Ez esetben a keresőképtelenség első napjáról táppénzre jogosult az érintett, betegszabadság nem jár.
Milyen ellátásra jogosult, aki keresőképtelen?
Aki betegség miatt keresőképtelen, betegszabadságra, majd táppénzre jogosult.
A betegszabadságra a távolléti díj 70 %-a jár.
A táppénz mértékére az általános szabályok irányadók. Így a táppénz összege
- a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal;
- a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított ennél kevesebb biztosításban töltött nappal rendelkezik;
- a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve a gyermek kórházi ápolása esetén,
azzal, hogy táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.
Ha járványügyi zárlat miatt állapítják meg a keresőképtelenséget, betegszabadság nem jár, táppénzre jogosult az érintett.
Ha a dolgozó megfertőződött az új koronavírussal, jogosult lehet 100 %-os táppénzre (baleseti táppénz), amennyiben munkavégzés közben fertőződött meg, és a foglalkozási megbetegedés ténye megállapítható.
Mi minősül foglalkozási megbetegedésnek?
Foglalkozási megbetegedésnek minősül a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
- a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy
- a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
Ki állapítja meg a foglalkozási megbetegedés tényét?
A foglalkozási betegség gyanúját az azt észlelő orvos köteles a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz mint munkavédelmi hatósághoz bejelenteni, a bejelentést ki kell vizsgálni, és elfogadása esetén nyilvántartásba kell venni. A munkavédelmi hatóság a hozzá érkezett, a foglalkozási betegség gyanújával kapcsolatos bejelentéseket egy munkanapon belül továbbítja a miniszter részére.
A bejelentést a foglalkozási betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24 órán belül, halálos kimenetelű, illetve ugyanazon munkahelyen öt vagy több munkavállalót érintő, azonos, egy időben kialakult, heveny (a továbbiakban: tömeges) foglalkozási betegség esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül kell megtenni.
A munkavédelmi hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi, és erről a bejelentőt három napon belül értesíti. Ha a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a munkavédelmi hatóság a bejelentőlap másolatát is megküldi az érintett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak.
A foglalkozási megbetegedés keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság kivizsgálja.
A foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét és a munkavállalók érdekképviseletét (munkavédelmi képviselőt) is be kell vonni, valamint a vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető. Ezen túlmenően a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásába a miniszter által vezetett minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is minden esetben be kell vonni.
A foglalkozási megbetegedés vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy másolati példányát a vizsgálatban részt vevőknek át kell adni.
A bejelentés teljeskörűségét, szakmai megalapozottságát a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv bírálja el, és ennek során jogosult:
- saját hatáskörben - betegség esetén - további vizsgálatokat végezni, egyes vizsgálatokat megismételni;
- szükség esetén a munkavállalót más intézménybe vizsgálatra beutalni, illetve vizsgálatát kezdeményezni;
- kiegészítő adatokat, információkat kérni, további munkahigiénés vizsgálatokat kezdeményeztetni a munkavédelmi hatóság útján;
- külső szakértőt igénybe venni.
Mennyi ideig tarthat a vizsgálat?
A vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon - különösen bonyolult esetekben 60 napon - belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.
Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkavédelmi hatóság bevonja – a biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén – a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát.
Betegség esetén, annak foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot.
A munkavédelmi hatóság az elfogadott foglalkozási betegségről 5 napon belül értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt. Az alkalmazandó értesítési nyomtatványt a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi.
A kifogásolt eseteket a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv ismételt vizsgálatra, adatkiegészítésre vagy törlésre visszaküldi a munkavédelmi hatóságnak.
Kit értesítenek a vizsgálat eredményéről?
A munkavédelmi hatóság a betegség foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról értesíti a munkáltatót.
A munkavédelmi hatóság a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát
- a munkavállalónak, halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak,
- a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá
- TAJ számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv tájékoztatásával együtt az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére
küldi meg.
Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről.
Milyen ellátásban részesül az érintett a vizsgálat alatt?
Amennyiben a foglalkozási megbetegedés ténye az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt huszonöt napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénz kerül megállapításra.
Ha a későbbiekben az igénylő részére baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénz összegét be kell számítani.
Ha a megbetegedés nem minősül foglalkozási megbetegedésnek, a baleseti táppénz elbírálását követően, táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell megállapítani. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz összegét be kell számítani.
Milyen feltételei vannak ezen kívül a jogosultságnak?
Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon foglalkozási megbetegedés következtében keresőképtelenné válik.
Egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben a foglalkozási megbetegedést szerezte.
A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a megbetegedésből eredően ismételten keresőképtelenné válik.
Meddig folyósítható a baleseti táppénz?
A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
Hogyan érvényesíthető az igény?
A gyakorlatban vitás lehet, milyen esetben áll fenn a foglalkozási megbetegedés gyanúja. Egyetértünk a Magyar Orvosi Kamara állásfoglalásával, miszerint, ha a szociális dolgozó a megbetegedést megelőző időszakban az ellátásban részt vett, a foglalkozási megbetegedés gyanúja automatikusan vélelmezhető, és az orvos köteles a bejelentést megtenni:
Ha az orvos nem jelenti be a foglalkozási megbetegedés gyanúját, az érintett munkavállaló a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez irányítja.
Ha az eljárásban az érintett meghalt, vagy egészségi állapota miatt jogainak érvényesítésére nem képes, a hozzátartozója ügyfélnek minősül. A kérelemben a hozzátartozói minőséget valószínűsíteni kell.
Ha az érintett munkavállaló a munkavédelmi hatóság döntését vitatja, a határozatot bírósági úton támadhatja meg.
dr. Schnider Marianna SZTDSZ alelnök, SzMDSz érdekvédelmi alelnök
