A szociális ágazati kiegészítő pótlék kapcsán jó néhány rémtörténetet hallhattunk különböző át-, de leginkább visszasorolásokról, fizetési osztályban vagy fokozatban való visszaléptetésről. Nincs egyszerű dolgunk, de azért érdemes áttekinteni a besorolásra vonatkozó szabályokat. Először a fizetési osztályét.

Figyelem: Az alábbi összefoglaló a 2015-ben hatályos szabályok szerint készült, a szabályok egy része azóta változott. 2024. február 12-én frissített összefoglalónk az alábbi posztban olvasható: Amit a jubileumi jutalomról tudni kell

A közalkalmazottnak a Kjt.-ben meghatározottak szerint jubileumi jutalom jár, a közfeladatok ellátásában töltött évek elismeréséül.

Jubileumi jutalom a huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jár.

2010 decemberében az Országgyűlés egyéni képviselői indítványra, a szakszervezetek tiltakozása ellenére módosította a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvényt, a Sztrájktörvényt. Az azóta eltelt több, mint négy év egyértelműen a szakszervezeteket igazolta: e törvénymódosítás következtében a sztrájkjog gyakorlása Magyarországon gyakorlatilag ellehetetlenült.

1. Először is számold össze, hány tagja volt a szakszervezeti csoportnak január 1-jén. Mindenki beszámít, aki közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval, az is, aki például táppénzen, gyesen, gyeden vagy más okból fizetés nélküli szabadságon van. Nem számít viszont az, aki már nyugdíjba vonult. A kapott számot oszd el kettővel, majd szorozd be tizenkettővel. Így kapod meg azt az óraszámot, amivel az év végéig gazdálkodhattok.

A szakszervezetet megillető munkaidő-kedvezményről a Munka törvénykönyve 274. §-a rendelkezik, amelyet mind az Mt., mind a Kjt. hatálya alatt alkalmazni kell.

De mire is való a munkaidő-kedvezmény?

A munkaidő-kedvezmény a szakszervezeti tagok, elsősorban tisztségviselők számára biztosít lehetőséget, hogy mentesüljenek a munkavégzés alól az érdekképviseleti tevékenység ellátására fordított időben.