Az előző posztból egyértelművé vált, hogy a kiegészítő pótlék bevezetése nem lehet ok a fizetési osztályban való visszasorolásra. Nézzük meg, mi a helyzet a fizetési fokozattal.
A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak, minden egyes fizetési osztály tizennégy fizetési fokozatot tartalmaz.
A közalkalmazott fizetési fokozatát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.
A szociális ágazati kiegészítő pótlék kapcsán jó néhány rémtörténetet hallhattunk különböző át-, de leginkább visszasorolásokról, fizetési osztályban vagy fokozatban való visszaléptetésről. Nincs egyszerű dolgunk, de azért érdemes áttekinteni a besorolásra vonatkozó szabályokat. Először a fizetési osztályét.
Figyelem: Az alábbi összefoglaló a 2015-ben hatályos szabályok szerint készült, a szabályok egy része azóta változott. 2024. február 12-én frissített összefoglalónk az alábbi posztban olvasható: Amit a jubileumi jutalomról tudni kell
A közalkalmazottnak a Kjt.-ben meghatározottak szerint jubileumi jutalom jár, a közfeladatok ellátásában töltött évek elismeréséül.
Jubileumi jutalom a huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jár.
2010 decemberében az Országgyűlés egyéni képviselői indítványra, a szakszervezetek tiltakozása ellenére módosította a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvényt, a Sztrájktörvényt. Az azóta eltelt több, mint négy év egyértelműen a szakszervezeteket igazolta: e törvénymódosítás következtében a sztrájkjog gyakorlása Magyarországon gyakorlatilag ellehetetlenült.
A szakszervezetet megillető munkaidő-kedvezményről a Munka törvénykönyve 274. §-a rendelkezik, amelyet mind az Mt., mind a Kjt. hatálya alatt alkalmazni kell.
De mire is való a munkaidő-kedvezmény?
A munkaidő-kedvezmény a szakszervezeti tagok, elsősorban tisztségviselők számára biztosít lehetőséget, hogy mentesüljenek a munkavégzés alól az érdekképviseleti tevékenység ellátására fordított időben.