Az utóbbi időben a szociális ágazat egyik legtöbbet ismételt szava a pótlék lett. Most különösebb kommentár nélkül kigyűjtöttük a 257/2000. Korm. r.-ben szabályozott, kifejezetten a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó pótlékokat.
Rövid posztot hoztunk, sokakat érintő témáról – közalkalmazott és a „40 éves nyugdíj”.
Amit erről a nyugdíjról röviden tudni érdemes:
Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, szövetkezeti tag stb.) nem áll.
Néhány napon belül kezdődik az iskola, de még most sem késő felidézni, hogyan is támogathatja a szülőt a munkáltató.
Egyre több munkahelyen találkozunk ezzel a problémával: Tartós betegség miatt kiesik egy kolléga, akinek feladatait az azonos munkakörben dolgozók látják el, kevesebb fővel, megfeszített munkával, változatlan illetménnyel. Kérdés, jogosan kérhetnek-e a dolgozók helyettesítési díjat.
Az előző posztból egyértelművé vált, hogy a kiegészítő pótlék bevezetése nem lehet ok a fizetési osztályban való visszasorolásra. Nézzük meg, mi a helyzet a fizetési fokozattal.
A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak, minden egyes fizetési osztály tizennégy fizetési fokozatot tartalmaz.
A közalkalmazott fizetési fokozatát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.
A szociális ágazati kiegészítő pótlék kapcsán jó néhány rémtörténetet hallhattunk különböző át-, de leginkább visszasorolásokról, fizetési osztályban vagy fokozatban való visszaléptetésről. Nincs egyszerű dolgunk, de azért érdemes áttekinteni a besorolásra vonatkozó szabályokat. Először a fizetési osztályét.
Figyelem: Az alábbi összefoglaló a 2015-ben hatályos szabályok szerint készült, a szabályok egy része azóta változott. 2024. február 12-én frissített összefoglalónk az alábbi posztban olvasható: Amit a jubileumi jutalomról tudni kell
A közalkalmazottnak a Kjt.-ben meghatározottak szerint jubileumi jutalom jár, a közfeladatok ellátásában töltött évek elismeréséül.
Jubileumi jutalom a huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jár.
2010 decemberében az Országgyűlés egyéni képviselői indítványra, a szakszervezetek tiltakozása ellenére módosította a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvényt, a Sztrájktörvényt. Az azóta eltelt több, mint négy év egyértelműen a szakszervezeteket igazolta: e törvénymódosítás következtében a sztrájkjog gyakorlása Magyarországon gyakorlatilag ellehetetlenült.
A szakszervezetet megillető munkaidő-kedvezményről a Munka törvénykönyve 274. §-a rendelkezik, amelyet mind az Mt., mind a Kjt. hatálya alatt alkalmazni kell.
De mire is való a munkaidő-kedvezmény?
A munkaidő-kedvezmény a szakszervezeti tagok, elsősorban tisztségviselők számára biztosít lehetőséget, hogy mentesüljenek a munkavégzés alól az érdekképviseleti tevékenység ellátására fordított időben.