A 15 %-os béremelés bejelentése mellett kevesebb figyelmet kapott az a másik kormányzati ígéret, miszerint a szociális ágazati összevont pótlék 2026. január 1-től beszámít a különböző, alapbérből számított pótlékok, valamint a jubileumi jutalom alapjába. (Szóval nem, jelen esetben nem azt jelenti az „alapbéresítés”, hogy a pótlékot beépítik az alapbérbe, hanem azt, hogy a pótlékok és a jubileumi jutalom kiszámítása során is alapbérként fog viselkedni.)

Több, mint tíz évvel ezelőtt vezették be az ágazati pótlékot, majd a kiegészítő pótlékot, aztán lett ezekből összevont pótlék, és tíz éve követeljük, hogy számítson be a pótlékalapba. Ezt a több, mint tíz éve tartó méltánytalanságot számolják most fel, az ígéretek szerint.

Avagy: óvatosan, a mesterséges intelligencia nem szakértő!

Az utóbbi időben megszaporodtak a mesterséges intelligenciával készült posztok, válaszok Facebook-oldalakon, kommentmezőkben, sőt már a szakmai csoportokban is. Óvakodjatok ezektől! Miért?

Tettünk egy próbát: Három – bentlakásos – intézménytípusra vonatkozóan megkérdeztük, jár-e vasárnapi pótlék. A Google „AI-alapú áttekintés” három különböző választ adott. Három rosszat.

A Magyar Közlöny 2024. évi 127. számában megjelent a 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. Ennek ismeretében készítettük el a szociális ágazat dolgozóira 2025. január 1-től vonatkozó "bértáblákat".

Gyakori probléma, hogy a különböző pótlékokat (műszakpótlék, túlórapótlék stb.) csak hónapokkal később számfejti és fizeti ki a munkáltató. De mit ír a törvény? 

Munkahelyi szervezeteink, tagjaink legtöbb kérdése a túlórázással kapcsolatos: mikor beszélhetünk egyáltalán túlóráról, mi minősül annak, mennyi pótlék jár rá. Az alábbiakban a legfőbb szabályokat foglaljuk össze, példákon is bemutatva.

Alábbi írásunkban a bér- és illetménypótlékok főbb szabályait foglaljuk össze.

Bérpótlék a Munka törvénykönyve alapján

Elöljáróban: a Munka törvénykönyve bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni kell.

Alábbi írásunkat 2018. február 2-án frissítettük:

2018. január 1-vel újabb pótlékot vezettek be a szociális ágazatban, ezúttal az egészségügyi munkakörökben dolgozóknak.

Legutóbbi cikkeink kapcsán újfent kiderült, hogy a címben szereplő kérdések kapcsán teljes tanácstalanság uralkodik munkavállalóknál, munkáltatóknál egyaránt. Egyik kérdés szüli a másikat, így most egy ismét konkrét példát mutatunk be, hogy válaszoljunk néhányra.

Öt éve, az új Mt. hatályba lépésével változott meg a műszakpótlék szabályozása, de sokszor még mindig problémát okoz, ki is jogosult a műszakpótlékra. Ma ennek nézünk utána, az életből vett példákkal.

Sok levelet kapunk a munkaidőt, pihenőidőt érintő problémákról, és tagjainktól, tisztségviselőinktől is azt látjuk, ezzel kapcsolatban van a legtöbb félreértés és szabálytalanság a munkahelyeken. A blogon eddig keveset írtunk erről a témáról, most pótoljuk a hiányt. Kövessétek, fontos szabályokról van szó!

Első bejegyzésünkből megtudhatod, mi számít munkaidőnek.

Nincs abban semmi rendkívüli, hogy kollégáink, tagjaink zömmel valamilyen, a bérezéssel kapcsolatos munkahelyi vitában kérik a segítségünket: jól állapították-e meg az ágazati pótlék összegét, elszámolták-e a műszakpótlékot a hó végén, helyesen állapították-e meg a pótlékok alapját, sorolhatnánk. A fizetési papírokat vizsgálva aztán nem egyszer meglepődünk azon, hogy a kóros létszámhiány és fluktuáció ellenére nincs túlóra az adott munkahelyen, legalábbis ilyen címen nem fizettek pótlékot. Adja magát a kérdés: Nem túlórázol? Biztos vagy benne?

2017. február 15-én megjelent a Kormány 33/2017. (II.15.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjtvhr.) módosításáról.

2017. január 1-jével ismét változnak a bérek a szociális ágazatban; ahogy már megszokhattátok, közzétesszük a konkrét összegeket tartalmazó, aktuális táblázatainkat.

Az utóbbi időben újfent vita bontakozott ki abból az ágazatban dolgozó kollégáink körében, milyen hátrányokkal jár, hogy a szociális ágazatban nem „alapbéresítették” az elmúlt években kapott többletforrásokat, hanem pótlékok formájában kapják azokat. Most sorra vesszük a főbb juttatásokat a Kjt. és más jogszabályok alapján, aszerint, mibe számít bele a pótlék és mibe nem.

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottsággal való legutóbbi tárgyalásán a kormány képviselője ismertette a tárca elképzeléseit a szociális ágazat jövő évi bérintézkedéseiről. Ekkor már tudtuk, hogy 2017-ben és 2018-ban jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami kis lélegzetvételhez juttatja a dolgozók nagy részét. Az április 20-i sztrájkunkat követően világossá vált az is, hogy a kormány 9 milliárd forintot szán az ágazat 2017-es bérintézkedéseire - pontosabban 7,5 milliárd forintot, mivel a fennmaradó részt a bölcsődei kisgyermeknevelők pótlékára fordítják. A kérdés tehát nem az volt, hogy a minimálbéremelésen felül lesz-e béremelés, hanem az: hogyan osztják el a 7,5 milliárd forintot.

A minisztérium által nekünk is bemutatott táblázat azóta nyilvánosságra került. A számok tetszetősek, de érdemes megnézni, mi van mögöttük.

Korábban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy 2016. december 1-jével módosul a 257/2000. kormányrendelet, egész pontosan az ágazati pótlékok szabályozása. Íme részletesen a változások:

A kormány a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) ülésén a minimálbér 15 %-os, míg a garantált bérminimum 25 %-os emelésére tett javaslatot. Ilyen arányú emeléssel a minimálbér 127.650 Ft-ra, a garantált bérminimum pedig 161.250 Ft-ra nőne.

Azok kedvéért, akik munkaszüneti napon is dolgozni kénytelenek, frissítettük egy korábbi cikkünket; következzenek hát a munkaszüneti nap kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdések.

Ismét elkészítettük a közalkalmazotti illetménytábla, a szociális ágazati pótlék és a szociális ágazati kiegészítő pótlék összegéből adódó "szociális ágazati bértáblát".

Nemrég hírt adtunk arról, hogy várható a Kjt. végrehajtási rendeletének (Kjtvhr.) módosítása. A június 6-i Magyar Közlönyben meg is jelent az új jogszabály: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK16078.pdf

Béremelést ez a rendelet nem tartalmaz, csak a korábbi hibákat igyekeztek kijavítani: