Munkanap = 24 óra, hét = 168 óra

Sok levelet kapunk a munkaidőt, pihenőidőt érintő problémákról, és tagjainktól, tisztségviselőinktől is azt látjuk, ezzel kapcsolatban van a legtöbb félreértés és szabálytalanság a munkahelyeken. A blogon eddig keveset írtunk erről a témáról, most pótoljuk a hiányt. Kövessétek, fontos szabályokról van szó!

Első bejegyzésünkből megtudhatod, mi számít munkaidőnek.

Nem olyan egyszerű az sem, mit értünk a munkanap vagy a hét fogalma alatt:

„Mt. 87. § (1) Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. 

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni.

(3) Hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.” 

A főszabály, hogy a munkanap a naptári nap, ami 0 órától 24 óráig tart. Számos esetben előfordul azonban, hogy a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik - gondoljunk csak a megszakítás nélkül üzemelő szociális intézményekre. Ilyen esetben a munkáltató eltérhet a munkanap főszabály szerinti fogalmától, és dönthet úgy, hogy munkanapnak az általa meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy órát tekinti. Például, ha a „nappalos műszak” 6-18 óráig tart, az „éjszakai műszak” pedig 18-tól másnap reggel 6 óráig, a munkáltató intézkedhet úgy, hogy a munkanap az érintettek esetében reggel 6-tól másnap reggel 6-ig tartó, megszakítás nélküli 24 óra.

Ehhez igazodik a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is, azzal, hogy a reggel 7 és este 22 óra közti tartamot minden esetben heti pihenőnapnak vagy munkaszüneti napnak kell tekinteni.

Nagy jelentősége van ennek például a munkaszüneti nap díjazásánál, ahogy az alábbi példákból is kiderül, a soron következő, október 23-i munkaszüneti napot véve:

A munkáltató tizenkét órás műszakokban végeztet munkát, 6-18, illetve 18-6 óra közt, és ehhez igazodva a munkanap reggel 6-kor kezdődik. Ez azzal is jár, hogy az éjszakai műszak számára az október 22-i munkanap csak másnap, október 23-án reggel 6-kor fejeződik be, így ők a munkaszüneti napi díjazásra sem jogosultak az éjféltől hat óráig végzett munkára. Azok viszont, akik október 23-án este állnak munkába, mind a tizenkét órára, október 24-én reggel hat óráig jogosultak a munkaszüneti napi pótlékra.

Ha ezt a döntést a munkáltató nem hozza meg, a munkanap (és a munkaszüneti nap is) a naptári naphoz igazodik. Így október 23-án 0 órától 24 óráig csak a munkaszüneti nap szabályai szerint lehet munkát végezni (aki munkaszüneti napon nem végezhet munkát, 0 órától 24 óráig nem osztható be), és a munkaszüneti napi pótlék is az ez idő alatt végzett munkára jár.

Ha a két műszak 8-20 és 20-8 óra közt dolgozik, és a munkanap reggel 8-tól kezdődően megszakítás nélküli 24 óra, figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy a 7-22 óra közti tartamot mindenképpen munkaszüneti napnak kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy azok például, akik 22-én 20 órakor kezdik a munkát, október 23-án 7 órától jogosultak a munkaszüneti nap szerinti díjazásra.

Ehhez igazodik a (munka)hét is a munkáltatónál: vagy megegyezik a naptári héttel, vagy pedig a fentiek szerint, a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra (például hétfő reggel 6-től a következő hétfő reggel 6-ig).

Első pillantásra lényegtelennek tűnik a kérdés. Mégis alapvetően fontos tisztázni, ha meg akarunk győződni róla, hogy a munkáltató a törvénynek megfelelően jár-e el a napi munkaidő, illetve a heti munkaidő és a heti pihenőnapok vagy a heti pihenőidő beosztásánál, vagy szabályosan fizeti-e ki a munkaszüneti napi pótlékot.

Ha a munkáltató megsérti a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályokat, fordulj az SzMDSz vagy az SZTDSZ helyi tisztségviselőjéhez. Ha munkahelyeden nem működik még SzMDSz csoport vagy SZTDSZ alapszervezet, csatlakozzatok hozzánk! Keressetek minket az szmdsz.info@gmail.com vagy az info@sztdsz.hu címen, vagy telefonon a 061/473 02 14 számon.

SZTDSZ - SzMDSz