Táppénz után ne menj szabadságra! Avagy újabb munkaügyi tévhitek
Mai írásunkban az elmúlt néhány hét ügyeiből válogatunk. Akkor is, most is igyekeztünk, igyekszünk eloszlatni a tévhiteket.
1.tévhit: Munkaszüneti napi pótlék annak is jár, aki nem dolgozik az ünnepnapon.
Ezzel szemben: A közalkalmazottat/munkavállalót a száz százalék bérpótlék a munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén illeti meg. /Mt. 140. § (2) bek./
2. tévhit: Megszakítás nélküli tevékenység keretében működő intézményben nem szükséges munkaidőkeretet alkalmazni.
Ezzel szemben: Fő szabályként a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Ettől eltérni csak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén lehet, amikor is a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). Megfordítva: ha a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet, csak általános munkarendben, hétfőtől péntekig oszthatja be a dolgozókat. /Mt. 97. § (2)-(3) bek./
3. tévhit: Többhavi munkaidőkeretben, ha egy adott hónapban az általános munkarendben irányadó óraszámnál többet osztanak be a dolgozónak, az rendkívüli munkaidőnek (túlóra) minősül.
Ezzel szemben: Rendkívüli munkaidőnek a munkaidőkereten felüli munkaidő tartama minősül. Ezt csak a munkaidőkeret végén lehet megállapítani. /Mt. 107. § b)/
De vigyázat: Rendkívüli munkaidőnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő is, amit nem a munkaidőkeret végén, hanem havonta kell elszámolni. /Mt. 107. § a)/
4. tévhit: A munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy a rendkívüli munkaidőt pótlékkal fizeti ki vagy szabadidőben váltja meg.
Ezzel szemben: A fenti állítás csak részben igaz. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén valóban, a munkáltató egyoldalúan is dönthet úgy, hogy másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, és ez esetben nem száz százalék, hanem ötven százalék pótlékot kell a túlmunkáért fizetnie.
Ha azonban a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben vagy a munkaidőkereten felül történt a munkavégzés, a fő szabály szerint ötven százalék bérpótlék jár. Ehelyett csak akkor biztosítható szabadidő, ha azt munkaviszonyra vonatozó szabály (pl. kollektív szerződés) rendeli el, vagy a közalkalmazott/munkavállaló és a munkáltató így állapodnak meg. /Mt. 143. §/
5. tévhit: Ha a közalkalmazott néhány hétig táppénzen van, az aránytalanul csökkenti a szabadságra járó díjazását.
Ezzel szemben: A szabadság idejére járó távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes illetmény, valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék, illetménypótlék figyelembevételével kell megállapítani. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja.
A távolléti díj megállapításakor a Kjt. 70-75. § szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés esetén folyamatosan megilletik, az alapbérre, míg amelyek folyamatosan nem illetik meg, a bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. A havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést az alapbérre vonatkozó rendelkezések szerint kell figyelembe venni. /Mt. 148. § (1)-(2) bek., Kjt. 80. §/
Ha szerinted is rosszul értelmezi a munkáltatód a szabályokat, segítségért helyi tisztségviselőinkhez fordulhatsz. Ha munkahelyeden még nem működik az SZTDSZ alapszervezete vagy az SzMDSz csoportja, csatlakozzatok hozzánk, keressetek minket Facebook-oldalainkon, illetve az szmdsz.info@gmail.com vagy az info@sztdsz.hu címen.
SZTDSZ - SzMDSz
