Amiről senki nem beszél – a védekezésben részt vevőket megillető szabadság árnyoldala

Ma bejelentették és szinte azonnal ki is hirdették a Kormány 327/2021. (VI. 10.) Korm. rendeletét a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadságról.

A kormányrendelet az alábbi dolgozókat érinti: 

  • az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti jogviszonyban,
  • a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti jogviszonyban,
  • a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban,
  • a  honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
  • a  szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél,
  • a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál foglalkoztatott személy.

Közülük azonban nem mindenki jogosult a szabadságra, csak azok, akik a 2021. évben a  SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vettek.

Ezek a személyek a 2021. évben esedékes szabadságukon felül további 10 munkanap pótszabadságra jogosultak.

Annak tényét, hogy a foglalkoztatott jogosult-e pótszabadságra, a szociális terület dolgozóinak esetében a munkáltató állapítja meg, és a rendelet hatálybalépésétől számított 30 munkanapon belül tájékoztatja erről a pótszabadságra jogosult foglalkoztatottat.

A pótszabadság kiadásának rendjére a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a pótszabadságot az esedékesség évét követő második év végéig lehet igénybe venni.

A pótszabadság pénzben nem váltható meg.

A  pótszabadságot a  foglalkoztatott többi szabadságától elkülönítetten kell nyilvántartani, és a  pótszabadságra a szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól szóló 149/2021. (III. 27.) Korm. rendelet nem alkalmazható.

A rendelet a kihirdetését követő napon, azaz 2021. 06. 11-én lép hatályba. A rendelet a  koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor veszti hatályát.

Az azóta megjelent hírek szerint mintegy 170.000 dolgozót érint a kormány ma bejelentett intézkedése. Könnyen belátható, hogy számosan kimaradnak a felsorolt hat terület dolgozói közül, hiszen ennél jóval többen állnak ott alkalmazásban.

Semmilyen szempont nincs azonban arra, kiről és mi alapján állapítja meg a munkáltató, hogy részt vett-e a világjárvány következményeinek elhárításában vagy sem. Teljes egészében a munkáltató mérlegelésére bízza a jogalkotó ennek eldöntését, ami némely munkáltatónál nyilván semmiféle problémát nem fog okozni, míg másoknál önkényes döntések születnek majd. Ha pedig maga a döntés alapos megfontolás után születik is meg, várhatóan konfliktusokat generál majd a dolgozók között, akik egyébként eddig minden veszélyhelyzeti előnyből (ld. ingyenes utazás) vagy hátrányból (pl. munkaidő-beosztás) megkülönböztetés nélkül részesültek. Minden alapszervezetünknek, szakszervezeti csoportunknak azt javasoljuk, kezdeményezzenek konzultációt erről a kérdésről a munkáltatóval, erre a Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít a szakszervezetek számára!

Mindenképp kívánatos, hogy pótszabadságban részesüljenek a kollégák, akik már több mint egy éve sokszor éjt nappallá téve, 24 órás műszakban, a karanténban lévőket helyettesítve végzik munkájukat. Azonban most fáradtak, most van szükségük a regenerálódásra, nem két vagy három év múlva. Ugyanis a pótszabadságot nem az esedékességének évében kell kiadni, azaz 2021-ben, hanem az esedékességét évét követő második év végéig. Azaz 2023. december 31-ig.

Ne feledjük azt sem, hogy a veszélyhelyzet végéig hatályban marad a 149/2021. kormányrendelet, amely a szabadság kiadásának veszélyhelyzeti szabályait rögzíti.

Ez a rendelet

  • az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
  • a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti jogviszonyban vagy
  • a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél

foglalkoztatottakra vonatkozik, akik a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett. Az ő 2021. évben esedékes szabadságuknak – ideértve az alap- és a pótszabadságot is – a veszélyhelyzet megszűnéséig arányos része az esedékesség évét követő 3 éven belül is kiadható. 

Tegyük fel, hogy a veszélyhelyzet 2021. szeptember 15. és október 1. között szűnik meg. Ez esetben az érintett dolgozók idei szabadságának csak kb. egynegyed részét kell idén kiadni, a fennmaradó háromnegyed rész kiadható 2022-ben, 2023-ban vagy akár 2024-ben is. Ehhez jön hozzá további tíz munkanap, amit nyilván szintén nem tud (vagy nem köteles) kiadni a munkáltató 2021-ben, ráér ezzel 2023-ig. Miközben egyre több helyről tudunk, ahol a létszámhiány és a munkaszervezési nehézségek miatt – a pandémiától függetlenül is – egyre több szabadságnap csúszik át a következő évre. 

Biztos hogy ez az intézkedés szolgálja most legjobban a dolgozók érdekeit? Jobb volna, ha a Kormány az egyszeri, legalább 500.000 forintos pénzjuttatásról és az érdemi béremelésről döntene végre, ami talán segítene megoldani a munkaerőhiány és szabadság kiadásának problémáit is!

 

 Dr. Schnider Marianna SZTDSZ - SzMDSz alelnök