Heti témánk a heti pihenőnap és a heti pihenőidő, következzenek tehát a legfontosabb szabályok!

Heti pihenőnap

A fő szabály, hogy a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg.

A hét lehet naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra (például hétfő reggel 7 órától a következő hétfő reggel 7 óráig). A heti pihenőnap szintén lehet munkanap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, azzal, hogy a 7 és 22 óra közötti tartamot mindenképp heti pihenőnapnak kell tekinteni. Erről bővebben itt írtunk.

Általános munkarendben a két heti pihenőnap szombat és vasárnap.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén (azaz, amikor a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás lehetséges oly módon, hogy – ahogy az általános munkarendben is – hétfőtől péntekig osztja be a munkáltató a munkaidőt, de az egyes napokra különböző mértékben. Ez esetben ugyancsak szombat és vasárnap lesz a heti pihenőnap. Ha viszont a hét minden napján folyik munkavégzés, például egy bentlakásos szociális intézményben, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás úgy merül fel, hogy a hét bármely napjára beosztható a munkaidő. Ilyen esetben nem kell feltétlenül egymást követő napokon kiadni a heti pihenőnapot, szabályos például, ha hétfő és szombat a két pihenőnap.

Emlékeztetünk arra, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak munkaidőkeret alkalmazásával lehetséges.

Hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ez alól kivétel a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló.

Tévhit, hogy járna szabad hétvége, a törvény mindössze annyit ír elő, hogy havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. (Ez alól is van kivétel, az, akit egyébként kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatnak.) A szabad hétvégét kollektív szerződés írhatja elő, ehhez azonban az kell, hogy a dolgozók szakszervezethez csatlakozzanak, és azon keresztül kezdeményezzék a kollektív szerződés megkötését, benne a hétvégi pihenőnapok biztosítását.

Sokszor találkoztunk már olyan értelmezéssel, hogy a heti pihenőnapok a munkaidőkeret egészére nézve oszthatók be egyenlőtlenül, és összevontan kiadhatók, akár úgy is, hogy hetekig nem oszt be a munkáltató egyetlen pihenőnapot sem. Ezzel az állásponttal nem értünk egyet. A hatályos szabályt úgy értelmezzük, minden egyes naptári héten vagy – ha a munkáltató a hét fogalmát ettől eltérően határozza meg – minden egyes megszakítás nélküli 168 órában két-két pihenőnap megilleti a munkavállalót. Az egyenlőtlen beosztás pedig annyit jelent, hogy a két pihenőnapnak nem kell feltétlenül egymás melletti napra, illetve minden héten ugyanazon napokra esnie, például, ha az egyik héten hétfő és szerda, a másik héten szerda és vasárnap a heti pihenőnap, az a törvénynek megfelel. A megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló így legfeljebb tíz munkanapot dolgozhat egy huzamban, rendes munkaidőben (például úgy, hogy az egyik héten a pihenőnapja hétfő-keddre, a másik héten szombat-vasárnapra esik).

Heti pihenőidő

A heti pihenőnapok helyett ún. heti pihenőidő is biztosítható, ami hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli időtartam kell, hogy legyen.

Ettől egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén úgy térhet el a munkáltató, hogy a dolgozónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt oszt be. Ezt azonban a munkaidőkeret végéig kompenzálnia kell, úgy, hogy a munkaidőkeret átlagában a heti negyvennyolc óra pihenőidő meglegyen.

A heti pihenőidőre is igaz, hogy havonta egy alkalommal kell vasárnapra beosztani, kivéve annak, akit csak szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatnak.

Törvényes-e a munkaidő-beosztás?

Helyi szervezeteinknél, tagjainknál a leggyakrabban előforduló kérdés, hogy a munkaidő beosztása általában vagy egy adott munkaidő-beosztás törvényes-e. Ahhoz, hogy erre válaszolhassunk, látni kell magát a munkaidő-beosztást, de számos másik kérdést is előzetesen tisztáznunk kell, a munkaidőkerettől kezdve a hét és nap fogalmáig. Ezekkel pedig sokszor nemcsak a dolgozó, de megdöbbentő módon a munkáltató sincs tisztában.

Sok helyen eleve nem lehet eligazodni a munkaidő-beosztáson. Tipikus, hogy a munkáltató kódokat használ, a dolgozók pedig legfeljebb a szokásokból eredően tudják, mi mit jelent. A pihenőnap vagy pihenőidő egyértelmű feltüntetése helyett többnyire csak egy üres rovat jelzi, hogy melyik napon nem kell munkát végezni. Pedig nem minden, munkavégzés nélküli nap pihenőnap: lehet az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vagy a túlmunka díjazásaként biztosított szabadidő is. Így „természetesen” a hó végi elszámolás is ellenőrizhetetlen lesz, és igen valószínű, hogy ha tévednek, azt nem a dolgozó javára teszik. E kérdések tisztázására helyben lehet és kell is tájékoztatást kérni.

Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete - Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete

*A félreértések elkerülése érdekében felhívjuk a figyelmet arra, hogy írásainkban nem érintjük a szerveződési körünkön kívül eső ágazatokra (pl. közlekedés, oktatás, egészségügy) vonatkozó speciális szabályokat.