Mai bejegyzésünkben következzék a garantált illetmény, az ágazati pótlék és a kiegészítő pótlék összege - táblázatba foglalva, hivatkozásokkal, tudnivalókkal:

A napokban elkészítettük a szociális ágazat bértábláját (ld. a képen). Bár a tábla elég beszédes, néhány érdekességre, tudnivalóra felhívjuk a figyelmet.

(https://www.facebook.com/147703168610524/photos/a.178107775570063.37200.147703168610524/1042683055779193/?type=3&theater)

1. A táblázat a közalkalmazotti illetménytábla egyes tételei, valamint az ágazati pótlék és a kiegészítő pótlék összegeit tartalmazza, természetesen bruttó összegben.

2. A közalkalmazottakat, valamint az egyházi fenntartású szociális intézmények dolgozóit idén is megilleti (vagy megilletheti) kompenzáció, még mindig a 2011-2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére. Ez rendkívül összetett és mindenkinél másképp jelentkezik, így ezzel nem tudtunk számolni a táblában (a pótlékok a kompenzáción felül járnak, annak összegét nem csökkenthetik).

3. A „B” fizetési osztályt két részre bontottuk. Általában garantált bérminimummal számolnak a hasonló táblákban, mi viszont úgy értelmezzük, ez nem minden esetben helytálló: Garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak jár. Lehetnek azonban olyan munkakörök, amelyek – bár „B”-be is sorolhatók – szakképzettség nélkül is betölthetők, ilyenkor csak minimálbér illeti a dolgozót.

4. Sajnos a közalkalmazotti illetménytábla (legalábbis a nagy része) évek óta változatlan, idén már eljutottunk oda, hogy három diplomás kategória (F1, F2 és G1) garantált illetménye is a garantált bérminimum alatt marad. Ezekben előbb ki kell egészíteni az összeget a garantált bérminimumra, majd erre jönnek a pótlékok. Így viszont borul a tábla tavaly kimunkált logikája: előfordul, hogy az „F” osztályban levőnek több bér jár, mint a „G” osztályban, vagy épp a soros előrelépésnél csökken a bér (mivel itt már nem kell garantált bérminimumra kiegészíteni a tábla szerinti összeget).

5. 2016. január 1-jével három új fizetési fokozattal (15, 16, 17) egészült ki az illetménytábla, az új táblát a Kjt. 3. sz. melléklete tartalmazza. A hosszú jogviszonnyal rendelkezőket ez mindenképpen kedvezően érinti. A majdani szociális bértáblának szánt táblát viszont nem annyira: az elméletben összevont „F”-„G” és „H”-„I” osztályokban 42 év jogviszony felett már eltérő összegeket hoz magával.

6. A tábla készítése során szembesültünk azzal az aprócska ténnyel, hogy a hatályos költségvetési törvényben (2015. évi C. tv. 6. melléklet) és a hatályos Kjt.-ben (3. sz. melléklet) levő illetménytábla eltér egymástól. A Kjt. főszabály szerint a költségvetési törvényben levő táblára hivatkozik („A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.”). Kiegészült viszont egy új, 93/A. §-szal is a törvény, miszerint „A 66. § (1) bekezdésétől eltérően a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat 2016-ra nézve a 3. melléklet állapítja meg.”. Ehhez nem tudunk mit hozzáfűzni.

7. Mint ahogy ahhoz sem, ami bárkinek rögtön feltűnik, ha a 257/2000. Korm. r. 5. sz. mellékletét megnézi: hiába a három új fokozat, a végrehajtási rendeletben levő, az ágazati pótlék mértékét tartalmazó táblázathoz nem nyúltak. Ami biztos, hogy az első 14 fizetési fokozatban jár pótlék, a 15-17. fokozatban járó pótlékról viszont nem rendelkezik a jogszabály. A táblában - némileg önkényesen - itt is a 14. fizetési fokozatban járó összegekkel számoltunk, de korántsem biztos, hogy ez a bizakodó jogalkalmazás helyesnek bizonyul majd.

A táblázatot pdf-ben innen is letölthetitek:

https://drive.google.com/file/d/0B0DIi1jq4VisYW04bzlFeGluYTg/view

SzMDSz

Végre megjelent a Magyar Közlöny várva várt száma, benne a 257/2000. (XII. 26.) Korm. r. módosításával, a kiegészítő pótlék továbbfolyósításáról.

A Munka törvénykönyve több „védett” munkavállalói csoportra az általánosnál kedvezőbb szabályokat fogalmaz meg a munkaidő és a pihenőidő esetében, most ezeket vesszük sorra.

Mai bejegyzésünket elsősorban azoknak a kollégáknak szánjuk, akik a mai munkaszüneti napon is dolgozni kénytelenek.

Sokan kérdezik, van-e lehetőség „azonnali hatályú felmondásra”, ha a munkáltató például késik a bérrel vagy nem pontosan utalja a fizetést. A közalkalmazottaknál rendkívüli lemondásról beszélhetünk, újabb bejegyzésünkben ennek a szabályait vesszük sorra.

A napokban került fel a kormányzati portálra a Munka törvénykönyve módosításának tervezete, amit 2015. október 15-ig bárki véleményezhetett. Éltünk a lehetőséggel, és az alábbi véleményt küldtük el a minisztériumba:

A napokban a www.kormany.hu oldalon közzétették a Munka törvénykönyve módosításának tervezetét, amit 2015. október 15-ig bárki véleményezhet.

A módosítások inkább a jogalkalmazást segíthetik, zömében pontosításokról van szó, gyökeres változásra nem kell számítani. Összefoglaltuk a tervezet jelentősebb pontjait:

Egy a napokban megjelent hír kapcsán merült fel bennünk a kérdés, hogyan lehet ágazati kollektív szerződést kötni a szociális ágazatban. A rövid válasz: sehogy.

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság egyik követelése, hogy a munkaközi szünet a teljes szociális ágazatban legyen a munkaidő része. De mi is az a munkaközi szünet, és mit jelentene a dolgozóknak, ha a követelés teljesülne?

Egy korábbi bejegyzésünkben adósak maradtunk a Munka törvénykönyve alapján járó pótlékok felsorolásával, most pótoljuk. Elöljáróban leszögezzük: a pótlékok nem csak a munkavállalókat, hanem a közalkalmazottakat is megilletik.

A minap találkoztunk azzal a kérdéssel, mit tehet a munkáltató a kötelezettségszegő közalkalmazottal szemben, tekintve, hogy a közalkalmazottak fegyelmi felelőssége megszűnt. De valóban megszűnt?

Legutóbb a szociális ágazatra vonatkozó pótlékok kapcsán merült fel a kérdés, mi illeti meg a Munka törvénykönyve (Mt.) alapján dolgozókat (civil szervezeteknél, egyházi fenntartóknál stb.), járnak-e nekik is ugyanazok a pótlékok, mint a közalkalmazottaknak.

Helyesen állapította-e meg a munkáltató a besorolásomat a közalkalmazotti törvény szerint, ha szociális gondozó és ápoló munkakörben C/11 kategóriába sorolt és nem a D/12 kategóriába? Gimnáziumi érettségim és szociális gondozó és ápoló szakképesítésem van, OKJ száma 337620100103302. Korábban 29 és fél évet dolgoztam az egészségügyben, 2011-ig, jelenlegi munkahelyemen két éve vagyok közalkalmazott.

A szakszervezeti tagdíj munkáltató általi levonásának szabályait egyrészt a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), másrészt a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény tartalmazza.

Az Mt. 272. § (9) bek.-e szerint a munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet. E rendelkezés valódi jelentősége abban áll, hogy a munkáltató köteles levonni a tagdíjat a munkabérből, és a levont tagdíjat kifizetni, átutalni a szakszervezetnek.

A szociális ágazatra vonatkozó pótlékok után visszamegyünk az általános szabályokhoz, és összefoglaljuk, milyen elemekből tevődik össze a közalkalmazott illetménye.

Az utóbbi időben a szociális ágazat egyik legtöbbet ismételt szava a pótlék lett. Most különösebb kommentár nélkül kigyűjtöttük a 257/2000. Korm. r.-ben szabályozott, kifejezetten a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó pótlékokat.

Rövid posztot hoztunk, sokakat érintő témáról – közalkalmazott és a „40 éves nyugdíj”.

Amit erről a nyugdíjról röviden tudni érdemes:

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, szövetkezeti tag stb.) nem áll.

Néhány napon belül kezdődik az iskola, de még most sem késő felidézni, hogyan is támogathatja a szülőt a munkáltató.