Végre megjelent a Magyar Közlöny várva várt száma, benne a 257/2000. (XII. 26.) Korm. r. módosításával, a kiegészítő pótlék továbbfolyósításáról.

A Munka törvénykönyve több „védett” munkavállalói csoportra az általánosnál kedvezőbb szabályokat fogalmaz meg a munkaidő és a pihenőidő esetében, most ezeket vesszük sorra.

Mai bejegyzésünket elsősorban azoknak a kollégáknak szánjuk, akik a mai munkaszüneti napon is dolgozni kénytelenek.

Sokan kérdezik, van-e lehetőség „azonnali hatályú felmondásra”, ha a munkáltató például késik a bérrel vagy nem pontosan utalja a fizetést. A közalkalmazottaknál rendkívüli lemondásról beszélhetünk, újabb bejegyzésünkben ennek a szabályait vesszük sorra.

A napokban került fel a kormányzati portálra a Munka törvénykönyve módosításának tervezete, amit 2015. október 15-ig bárki véleményezhetett. Éltünk a lehetőséggel, és az alábbi véleményt küldtük el a minisztériumba:

A napokban a www.kormany.hu oldalon közzétették a Munka törvénykönyve módosításának tervezetét, amit 2015. október 15-ig bárki véleményezhet.

A módosítások inkább a jogalkalmazást segíthetik, zömében pontosításokról van szó, gyökeres változásra nem kell számítani. Összefoglaltuk a tervezet jelentősebb pontjait:

Egy a napokban megjelent hír kapcsán merült fel bennünk a kérdés, hogyan lehet ágazati kollektív szerződést kötni a szociális ágazatban. A rövid válasz: sehogy.

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság egyik követelése, hogy a munkaközi szünet a teljes szociális ágazatban legyen a munkaidő része. De mi is az a munkaközi szünet, és mit jelentene a dolgozóknak, ha a követelés teljesülne?

Egy korábbi bejegyzésünkben adósak maradtunk a Munka törvénykönyve alapján járó pótlékok felsorolásával, most pótoljuk. Elöljáróban leszögezzük: a pótlékok nem csak a munkavállalókat, hanem a közalkalmazottakat is megilletik.

A minap találkoztunk azzal a kérdéssel, mit tehet a munkáltató a kötelezettségszegő közalkalmazottal szemben, tekintve, hogy a közalkalmazottak fegyelmi felelőssége megszűnt. De valóban megszűnt?

Legutóbb a szociális ágazatra vonatkozó pótlékok kapcsán merült fel a kérdés, mi illeti meg a Munka törvénykönyve (Mt.) alapján dolgozókat (civil szervezeteknél, egyházi fenntartóknál stb.), járnak-e nekik is ugyanazok a pótlékok, mint a közalkalmazottaknak.

Helyesen állapította-e meg a munkáltató a besorolásomat a közalkalmazotti törvény szerint, ha szociális gondozó és ápoló munkakörben C/11 kategóriába sorolt és nem a D/12 kategóriába? Gimnáziumi érettségim és szociális gondozó és ápoló szakképesítésem van, OKJ száma 337620100103302. Korábban 29 és fél évet dolgoztam az egészségügyben, 2011-ig, jelenlegi munkahelyemen két éve vagyok közalkalmazott.

A szakszervezeti tagdíj munkáltató általi levonásának szabályait egyrészt a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), másrészt a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény tartalmazza.

Az Mt. 272. § (9) bek.-e szerint a munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet. E rendelkezés valódi jelentősége abban áll, hogy a munkáltató köteles levonni a tagdíjat a munkabérből, és a levont tagdíjat kifizetni, átutalni a szakszervezetnek.

A szociális ágazatra vonatkozó pótlékok után visszamegyünk az általános szabályokhoz, és összefoglaljuk, milyen elemekből tevődik össze a közalkalmazott illetménye.

Az utóbbi időben a szociális ágazat egyik legtöbbet ismételt szava a pótlék lett. Most különösebb kommentár nélkül kigyűjtöttük a 257/2000. Korm. r.-ben szabályozott, kifejezetten a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó pótlékokat.

Rövid posztot hoztunk, sokakat érintő témáról – közalkalmazott és a „40 éves nyugdíj”.

Amit erről a nyugdíjról röviden tudni érdemes:

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, szövetkezeti tag stb.) nem áll.

Néhány napon belül kezdődik az iskola, de még most sem késő felidézni, hogyan is támogathatja a szülőt a munkáltató. 

Egyre több munkahelyen találkozunk ezzel a problémával: Tartós betegség miatt kiesik egy kolléga, akinek feladatait az azonos munkakörben dolgozók látják el, kevesebb fővel, megfeszített munkával, változatlan illetménnyel. Kérdés, jogosan kérhetnek-e a dolgozók helyettesítési díjat.

Az előző posztból egyértelművé vált, hogy a kiegészítő pótlék bevezetése nem lehet ok a fizetési osztályban való visszasorolásra. Nézzük meg, mi a helyzet a fizetési fokozattal.

A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak, minden egyes fizetési osztály tizennégy fizetési fokozatot tartalmaz.

A közalkalmazott fizetési fokozatát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.