Mai bejegyzésünkben sorra vesszük, hány nap szabadság jár 2016-ban a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottaknak.

Mai bejegyzésünkben következzék a garantált illetmény, az ágazati pótlék és a kiegészítő pótlék összege - táblázatba foglalva, hivatkozásokkal, tudnivalókkal:

A napokban elkészítettük a szociális ágazat bértábláját (ld. a képen). Bár a tábla elég beszédes, néhány érdekességre, tudnivalóra felhívjuk a figyelmet.

(https://www.facebook.com/147703168610524/photos/a.178107775570063.37200.147703168610524/1042683055779193/?type=3&theater)

1. A táblázat a közalkalmazotti illetménytábla egyes tételei, valamint az ágazati pótlék és a kiegészítő pótlék összegeit tartalmazza, természetesen bruttó összegben.

2. A közalkalmazottakat, valamint az egyházi fenntartású szociális intézmények dolgozóit idén is megilleti (vagy megilletheti) kompenzáció, még mindig a 2011-2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére. Ez rendkívül összetett és mindenkinél másképp jelentkezik, így ezzel nem tudtunk számolni a táblában (a pótlékok a kompenzáción felül járnak, annak összegét nem csökkenthetik).

3. A „B” fizetési osztályt két részre bontottuk. Általában garantált bérminimummal számolnak a hasonló táblákban, mi viszont úgy értelmezzük, ez nem minden esetben helytálló: Garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak jár. Lehetnek azonban olyan munkakörök, amelyek – bár „B”-be is sorolhatók – szakképzettség nélkül is betölthetők, ilyenkor csak minimálbér illeti a dolgozót.

4. Sajnos a közalkalmazotti illetménytábla (legalábbis a nagy része) évek óta változatlan, idén már eljutottunk oda, hogy három diplomás kategória (F1, F2 és G1) garantált illetménye is a garantált bérminimum alatt marad. Ezekben előbb ki kell egészíteni az összeget a garantált bérminimumra, majd erre jönnek a pótlékok. Így viszont borul a tábla tavaly kimunkált logikája: előfordul, hogy az „F” osztályban levőnek több bér jár, mint a „G” osztályban, vagy épp a soros előrelépésnél csökken a bér (mivel itt már nem kell garantált bérminimumra kiegészíteni a tábla szerinti összeget).

5. 2016. január 1-jével három új fizetési fokozattal (15, 16, 17) egészült ki az illetménytábla, az új táblát a Kjt. 3. sz. melléklete tartalmazza. A hosszú jogviszonnyal rendelkezőket ez mindenképpen kedvezően érinti. A majdani szociális bértáblának szánt táblát viszont nem annyira: az elméletben összevont „F”-„G” és „H”-„I” osztályokban 42 év jogviszony felett már eltérő összegeket hoz magával.

6. A tábla készítése során szembesültünk azzal az aprócska ténnyel, hogy a hatályos költségvetési törvényben (2015. évi C. tv. 6. melléklet) és a hatályos Kjt.-ben (3. sz. melléklet) levő illetménytábla eltér egymástól. A Kjt. főszabály szerint a költségvetési törvényben levő táblára hivatkozik („A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.”). Kiegészült viszont egy új, 93/A. §-szal is a törvény, miszerint „A 66. § (1) bekezdésétől eltérően a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat 2016-ra nézve a 3. melléklet állapítja meg.”. Ehhez nem tudunk mit hozzáfűzni.

7. Mint ahogy ahhoz sem, ami bárkinek rögtön feltűnik, ha a 257/2000. Korm. r. 5. sz. mellékletét megnézi: hiába a három új fokozat, a végrehajtási rendeletben levő, az ágazati pótlék mértékét tartalmazó táblázathoz nem nyúltak. Ami biztos, hogy az első 14 fizetési fokozatban jár pótlék, a 15-17. fokozatban járó pótlékról viszont nem rendelkezik a jogszabály. A táblában - némileg önkényesen - itt is a 14. fizetési fokozatban járó összegekkel számoltunk, de korántsem biztos, hogy ez a bizakodó jogalkalmazás helyesnek bizonyul majd.

A táblázatot pdf-ben innen is letölthetitek:

https://drive.google.com/file/d/0B0DIi1jq4VisYW04bzlFeGluYTg/view

SzMDSz

Végre megjelent a Magyar Közlöny várva várt száma, benne a 257/2000. (XII. 26.) Korm. r. módosításával, a kiegészítő pótlék továbbfolyósításáról.

A Munka törvénykönyve több „védett” munkavállalói csoportra az általánosnál kedvezőbb szabályokat fogalmaz meg a munkaidő és a pihenőidő esetében, most ezeket vesszük sorra.

Mai bejegyzésünket elsősorban azoknak a kollégáknak szánjuk, akik a mai munkaszüneti napon is dolgozni kénytelenek.

Sokan kérdezik, van-e lehetőség „azonnali hatályú felmondásra”, ha a munkáltató például késik a bérrel vagy nem pontosan utalja a fizetést. A közalkalmazottaknál rendkívüli lemondásról beszélhetünk, újabb bejegyzésünkben ennek a szabályait vesszük sorra.

A napokban került fel a kormányzati portálra a Munka törvénykönyve módosításának tervezete, amit 2015. október 15-ig bárki véleményezhetett. Éltünk a lehetőséggel, és az alábbi véleményt küldtük el a minisztériumba:

A napokban a www.kormany.hu oldalon közzétették a Munka törvénykönyve módosításának tervezetét, amit 2015. október 15-ig bárki véleményezhet.

A módosítások inkább a jogalkalmazást segíthetik, zömében pontosításokról van szó, gyökeres változásra nem kell számítani. Összefoglaltuk a tervezet jelentősebb pontjait:

Egy a napokban megjelent hír kapcsán merült fel bennünk a kérdés, hogyan lehet ágazati kollektív szerződést kötni a szociális ágazatban. A rövid válasz: sehogy.

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság egyik követelése, hogy a munkaközi szünet a teljes szociális ágazatban legyen a munkaidő része. De mi is az a munkaközi szünet, és mit jelentene a dolgozóknak, ha a követelés teljesülne?

Egy korábbi bejegyzésünkben adósak maradtunk a Munka törvénykönyve alapján járó pótlékok felsorolásával, most pótoljuk. Elöljáróban leszögezzük: a pótlékok nem csak a munkavállalókat, hanem a közalkalmazottakat is megilletik.

A minap találkoztunk azzal a kérdéssel, mit tehet a munkáltató a kötelezettségszegő közalkalmazottal szemben, tekintve, hogy a közalkalmazottak fegyelmi felelőssége megszűnt. De valóban megszűnt?

Legutóbb a szociális ágazatra vonatkozó pótlékok kapcsán merült fel a kérdés, mi illeti meg a Munka törvénykönyve (Mt.) alapján dolgozókat (civil szervezeteknél, egyházi fenntartóknál stb.), járnak-e nekik is ugyanazok a pótlékok, mint a közalkalmazottaknak.

Helyesen állapította-e meg a munkáltató a besorolásomat a közalkalmazotti törvény szerint, ha szociális gondozó és ápoló munkakörben C/11 kategóriába sorolt és nem a D/12 kategóriába? Gimnáziumi érettségim és szociális gondozó és ápoló szakképesítésem van, OKJ száma 337620100103302. Korábban 29 és fél évet dolgoztam az egészségügyben, 2011-ig, jelenlegi munkahelyemen két éve vagyok közalkalmazott.

A szakszervezeti tagdíj munkáltató általi levonásának szabályait egyrészt a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), másrészt a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény tartalmazza.

Az Mt. 272. § (9) bek.-e szerint a munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet. E rendelkezés valódi jelentősége abban áll, hogy a munkáltató köteles levonni a tagdíjat a munkabérből, és a levont tagdíjat kifizetni, átutalni a szakszervezetnek.

A szociális ágazatra vonatkozó pótlékok után visszamegyünk az általános szabályokhoz, és összefoglaljuk, milyen elemekből tevődik össze a közalkalmazott illetménye.

Az utóbbi időben a szociális ágazat egyik legtöbbet ismételt szava a pótlék lett. Most különösebb kommentár nélkül kigyűjtöttük a 257/2000. Korm. r.-ben szabályozott, kifejezetten a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó pótlékokat.

Rövid posztot hoztunk, sokakat érintő témáról – közalkalmazott és a „40 éves nyugdíj”.

Amit erről a nyugdíjról röviden tudni érdemes:

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, szövetkezeti tag stb.) nem áll.