2021. október 28-án jelentek meg és november 1-jén hatályba léptek a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló alábbi kormányrendeletek: 

• 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről,
• 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről.

Az 599/2021. Korm.r. vonatkozik

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti bentlakásos ellátást nyújtó szociális szolgáltatónál, intézményben, valamint
• a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél foglalkoztatott személyekre.

Július 29-én megjelent és ma, augusztus 1-jén hatályba is lépett a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet.

Az alábbiakban megpróbáljuk értelmezni a főbb rendelkezéseket.

Ma bejelentették és szinte azonnal ki is hirdették a Kormány 327/2021. (VI. 10.) Korm. rendeletét a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadságról.

Bár az utóbbi napokban a hozzánk érkező kérdések nagy része arra irányult, vajon a veszélyhelyzet meghosszabbításával megmarad-e a szociális dolgozók ingyenes utazási lehetősége, számos más fontos kérdést is érint a kormány legutóbbi döntése.

2021. évi XL. törvény a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról

Az országgyűlés a héten döntött arról, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. tv. hatályát meghosszabbítja. Tehát nem a veszélyhelyzetet hosszabbította meg az országgyűlés, hanem a Kormánynak arra adott felhatalmazását, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény szerinti kormányrendeletek hatályát a törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa. 

Bár egyesek tudni vélik, hogy a veszélyhelyzet (és így az érintett kormányrendeletek hatálya) augusztusig tart, mások szerint szeptemberig, megint mások szerint 90 napig, valójában nem lehet tudni, mikor veszti hatályát a törvény. Ugyanis nem konkrét naptári napot vagy időtartamot szabott az országgyűlés: a törvény a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napon veszti hatályát. A hatályvesztés naptári napját az igazságügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja majd meg. 

Mivel a címben szereplő kérdés sokakat érint, frissítettük korábbi írásunkat a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

A hétvégén jelent meg, és kihirdetésének másnapján, azaz március 28-án vasárnap hatályba is lépett a 149/2021. (III. 27.) Korm. rendelet a szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól.

Nem először - és minden bizonnyal nem is utoljára - foglalkozunk a blogon a munkaidő szabályaival. Mai bejegyzésünk apropóját az adja, hogy elkészítettük Munkajogi elsősegély sorozatunk legújabb részét a munkaidő beosztásának legfőbb szabályairól.

A munkaidőkeret és a pihenőidők szabályait most terjedelmi okokból nem érintjük, de hamarosan aktualizáljuk az e témákban kiadott összefoglalókat is.

A Munkajogi elsősegélyt innen tudod letölteni, ha kétoldalasra nyomtatod, leporellóként tudod használni, és terjeszteni a kollégáid körében is.

Az országgyűlés tegnap, február 22-én elfogadta, és még aznap este 23 órakor hatályba is léptették a 2021. évi I. tv.-t a koronavírus-járvány elleni védekezésről, amely újabb 90 napra megerősíti a veszélyhelyzetre elfogadott kormányrendeleteket. Ugyancsak a kihirdetése napján 23 órakor lépett hatályba a 80/2021. Korm.r. a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról.

A szóban forgó közlönyszám innen tölthető le.

Az alábbiakban kiemelünk néhány kormányrendeletet, amely irányadó a szociális és gyermekvédelmi dolgozók jogviszonyára, illetve érinti az ellátás szervezését.

Mai posztunkban egy bírósági döntés bemutatásán keresztül adunk választ egy sokakat érintő és a gyakorlatban vitatott kérdésre: jogosult-e jubileumi jutalomra az, aki nem közalkalmazottként, hanem munkavállalóként dolgozik valamely szociális intézményben vagy szociális szolgáltatónál? A Kúria szerint igen, még abban az esetben is, ha a szociális szolgáltató nem önálló jogi személy.

Az utóbbi időben ismét szép számmal kapunk kérdéseket a szabadsággal kapcsolatban, így frissítettük az e témában korábban írt összefoglalónkat.

A leglényegesebb szabályokat tartalmazó "Munkajogi elsősegély" nyomtatható formában (nyomtasd kétoldalasra, és hajtsd félbe) ide kattintva tölthető le. 

A Magyar Közlöny 2021. évi 13. számában megjelent a 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. Szokásosan ennek ismeretében készítettük el a szociális ágazat dolgozóira 2021. február 1-től vonatkozó "bértáblákat".

Számunkra egyértelmű, kik tartoznak a szociális ellátásban dolgozók körébe, de úgy tűnik, az oltási terv végrehajtói számára nem az. A tisztánlátás érdekében tájékoztatásért fordultunk az országos tisztifőorvoshoz, mai posztunkban ezt olvashatjátok: 

December 4-én jelent meg, és a kihirdetését követő napon hatályba lépett az 556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendjéről. Az alábbiakban a jogszabály azon rendelkezéseit részletezzük, amelyek a dolgozók munkavégzését szorosan érintik.

Örülünk, hogy több, mint fél évvel azután, hogy levélben fordultunk a miniszterelnökhöz a szociális dolgozók széles körű tesztelésének érdekében, a kormány végre döntött erről. 

Elégedettségre azonban sem a kihirdetett jogszabály, sem a visszajelzések alapján nincs okunk.

Ha Te sem értesz egyet azzal, hogy akár a kormányhivatalok téves jogértelmezése, akár a jogalkotó nemtörődömsége okán a dolgozók jelentős része kimaradjon a tesztelésből, írd alá petíciónkat, amelyben mások mellett ez a követelésünk is szerepel!

Az SZTDSZ és az SzMDSz követeli a megfelelő védőeszközök és anyagi források biztosítását a szociális ágazatban, a  munkájuk során megbetegedett vagy kontaktszeméllyé vált szociális dolgozók 100 %-os táppénzét, rendszeres tesztelést a szociális és gyermekvédelmi ellátás valamennyi területén, az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan ingyenes utazást a szociális dolgozóknak, valamint legalább 500.000 Ft egyszeri jutalmat, és érdemi bérintézkedéseket!

Ha egyetértesz a levélben foglaltakkal, kérjük, írd alá a Szabad a Hang! oldalon, és terjeszd ismerőseid körében is: 

https://szabad.ahang.hu/petitions/500-000-ft-jutalmat-es-50-os-beremelest-a-szocialis-agazatnak

Sajnos egyre több kollégát érint a szociális területen is, hogy vélhetően munkahelyén fertőződik meg az új koronavírussal, azonban nemcsak a betegséggel, hanem a táppénz iránti kérelmet elbíráló hatósággal is meg kell küzdenie. Nézzük, kinek, mikor és hogyan jár a 100 %-os táppénz!

Az elmúlt hetekben számtalan kérdést kaptunk a közalkalmazotti besorolás kapcsán: lenullázódik-e a közalkalmazotti jogviszonya annak, aki egy rövid időre a versenyszférába megy dolgozni, kerülhet-e valaki alacsonyabb fizetési fokozatba, mint az előző munkahelyén volt, miért kerül magasabb fokozatba a frissen felvett gondozó, mint az, aki évek óta ott dolgozik stb. A jogszabályok változnak, ezért korábbi írásainkat aktualizáljuk, és némileg kibővítve tesszük közzé ismét, kövessétek, fontos témákról lesz szó!

Legutóbb a szabadságra vonatkozó összefoglalónkat frissítettük, most következzék a párja: hogyan vehetjük igénybe a szabadságot?

A szociális ágazat évtizedes, egyre mélyülő válsága során a területen dolgozók társadalmi és anyagi megbecsültsége mélypontra került. A jövedelmi viszonyok a nemzetgazdasági átlagtól messze elmaradnak, és a kereseti rangsorban az utolsó helyre elegendőek. Állandósult a munkaerőhiány, amely a munkavállalókra fokozott terheket ró, és amely az életminőségük, egészségi állapotuk erőteljes romlásával jár. A COVID 19 járvány terjedésének megállítása érdekében végzett erőfeszítések ezeket a problémákat tovább élezték. Az ágazat dolgozói úgy érzik, a helytállásukért nem részesültek kellő anyagi ellentételezésben, és rendre elmaradtak az elismerésük szimbolikus gesztusai is.

Bármely munkahelyen előfordulhat, hogy a munkáltató adminisztratív hiba vagy egyéb ok folytán több munkabért (illetményt) folyósít a dolgozónak, mint amennyi őt törvényesen megilletné. De hogyan rendezhetik a túlfizetett munkabért?