Legutóbbi cikkeink kapcsán újfent kiderült, hogy a címben szereplő kérdések kapcsán teljes tanácstalanság uralkodik munkavállalóknál, munkáltatóknál egyaránt. Egyik kérdés szüli a másikat, így most egy ismét konkrét példát mutatunk be, hogy válaszoljunk néhányra.

A példánkban szereplő intézmény minden hónap 15-e táján közli előre a következő havi munkaidő-beosztást, ahogy ez sok egyéb intézményben is általános gyakorlat. Példabéli dolgozónknak a kérdéses napon a munkaidő-beosztása szerint 5:00-13:00 óra között kellene munkát végeznie. Munkatársa betegsége miatt a dolgozót az eredetileg közölt munkaidő-beosztástól eltérően 7:00-19:00 óra közötti munkavégzésre utasítják. Kérdés, rendkívüli munkaidőnek minősül-e ez, és milyen juttatás illeti meg a dolgozót.

Nézzük, milyen megoldások közül választhat a munkáltató:

1. A munkaidő-beosztás módosítása egy héttel korábban

A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban, egyoldalúan, különösebb indok nélkül módosíthatja.

Ebben az esetben az így módosított munkaidő-beosztás lesz az irányadó, dolgozónk 7:00-19:00 óra között rendes munkaidőben végez munkát. Mivel a dolgozó így négy órával többet teljesít rendes munkaidőként, mint az eredeti beosztása szerint, a munkaidőkeret végén ez esetleg rendkívüli munkaidőként jelentkezhet mint a munkaidőkereten felüli munkaidő.

2. A munkaidő-beosztás módosítása négy nappal korábban

A munkáltató az adott napot megelőzően legalább négy nappal akkor is módosíthatja egyoldalúan a munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.

Ha ezek a feltételek fennállnak, a munkaidő-beosztás módosul, így nem merül fel a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő vagy állásidő.

3. A munkaidő-beosztás módosítása a munkáltató és a munkavállaló megállapodásával

A közölt munkaidő-beosztás a munkavállaló és a munkáltató megállapodásával módosítható, amennyiben ez a munkavállalónak is érdekében áll.

Hangsúlyozzuk, hogy ehhez mindkét fél közös megegyezése, akarategyezése szükséges! A munkaidő-beosztás módosítása újfent azzal jár, hogy sem rendkívüli munkaidő, sem állásidő nem jelentkezik. Mivel itt felmerül, hogy a dolgozó juttatástól esik el, azaz a megállapodás a dolgozó hátrányára tér el a törvénytől, egy ilyen megállapodás jogszerűsége könnyen megkérdőjelezhető, így óvunk tőle – hacsak a dolgozónak nem áll egyértelműen érdekében a beosztás módosítása.

4. Egyéb esetben: rendkívüli munkaidő elrendelése

Ha a fenti három megoldás egyike sem alkalmazható (mert például négy napon belül merül fel a módosítás szükségessége, és a felek nem törekednek a megállapodásra), a rendkívüli munkaidő, illetve az állásidő szabályait kell alkalmazni.

A munkaidőkeret szempontjából a közölt munkaidő-beosztás szerinti nyolc órát (5:00-13:00 óra) kell számításba venni. 

A közölt munkaidő-beosztás egy részében, 5:00-7:00 óra között a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének. Ez az ún. állásidő, amelyre alapbér/illetmény illeti meg a dolgozót.

7:00-13:00 óra között a közölt munkaidő-beosztás szerint is „rendes” munkaidőben történik a munkavégzés, ennek minősítésén nem változtat a munkáltatói utasítás. 

A 13:00-19:00 közötti idő az Mt. 107. § a) pontja szerinti rendkívüli munkaidő (a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő).

A rendkívüli munkaidőre – mint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőre – főszabály szerint ötven százalék bérpótlék jár. Munkaviszonyra vonatkozó szabály (például kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása alapján szabadidő jár. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér/illetmény arányos része jár. A szabadidőt legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni. 

Fontos kiemelni, hogy a dolgozót a bérpótlék vagy szabadidő a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg, az 50 % bérpótlék tehát valójában másfélszeres munkabért jelent. Vagyis a fenti példánkban a dolgozót a havi bérén/illetményén felül megilleti még:

• a 13:00-19:00 óra közötti hat órára járó alapbére/illetménye,
• a 13:00-19:00 óra közötti hat órára 50 % bérpótlék, továbbá,
• ha egyébként jogosult műszakpótlékra, 14:00-18:00 óra között négy órára 15 % bérpótlék, míg 18:00-19:00 óra között egy órára 30 % bérpótlék.

Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete - Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete