Tapasztalatunk szerint a legtöbb munkaügyi probléma, jogsértés és félreértés a munkaidőt érintő szabályok kapcsán merül fel, ezért itt a blogon is kiemelten foglalkozunk e témával. Január 1-től ráadásul módosult a Munka törvénykönyve, benne a munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések is.
Az elmúlt években a blogon és a Facebook-oldalainkon is sokat foglalkoztunk a sztrájkjoggal kapcsolatos kérdésekkel, már csak azért is, mert az utóbbi évek – emlékeink szerint – utolsó ágazati sztrájkja 2016. április 20-án a szociális ágazatban zajlott, a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság (ATESZ, BDDSZ, SzMDSz, SZTDSZ) felhívására. Az utóbbi hetek, hónapok eseményeinek tükrében viszont nem árt átismételni, ki és hogyan élhet a munkabeszüntetés jogával. (Figyelem, összefoglalónk nagy mennyiségben tartalmazhatja korábbi írásaink megállapításait is.)
Figyelem, alábbi írásunk 2021. 05. 17-én frissített és bővített verzióját itt olvashatod.
2017-re 8.837, 2018-ra további 21.563 férőhely működtetésének egyházi fenntartásba adását célozta meg a Kormány a szociális területen, ahogy ez kiderül az 1046/2017. (II.3.) Komr. határozatból. Egyes szociális intézmények átadása már megtörtént, másoké folyamatban van. Írásunkban összefoglaljuk, mit kell tudniuk a kiszervezés munkajogi kérdéseiről az érintett dolgozóknak.
Múlt heti posztunkban sorra vettük azokat az eseteket, amikor a dolgozó munkavégzés hiányában is jogosult munkabérre. Most nézzük meg, hogyan is kell kiszámítani a távolléti díjat!
Aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, tudja, hogy az előírt időben köteles rendelkezésre állni és munkát végezni, amiért cserébe a munkáltató köteles munkabért (illetményt) fizetni. Számos eset előfordulhat azonban, amikor a dolgozó mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Nézzük meg, jogosult-e ilyenkor is munkabérre vagy sem.
A munkaszüneti nap körüli legfőbb szabályokat többször összefoglaltuk, blogunkon és Munkajogi elsősegély sorozatunkban is. Mégis úgy látjuk, nem lehet elégszer ismételni, annyi kérdés, félreértés, olykor hitetlenkedés övezi. Következzenek hát ismét a legfőbb tudnivalók!
Alábbi írásunkban a bér- és illetménypótlékok főbb szabályait foglaljuk össze.
Elöljáróban: a Munka törvénykönyve bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni kell.
Heti témánk: a munka díjazása, azon belül is a besorolás szabályai. Mivel magában is terjedelmes és tömény szabályokról van szó, ezúttal a szokásosnál többet idézzük a jogszabályt, és kevesebb a hozzáfűzött magyarázat. A besorolás alapjaival foglalkoztunk már részletesen, a fizetési osztály és a fizetési fokozat kapcsán, érdemes visszaolvasni!
* Az összefoglalót 2020. szeptember 7-én aktualizáltuk, a frissített verzió ide kattintva olvasható.
„Mit tesz értem a szakszervezet?” – Ismerős kérdés, amely az esetek 99 %-ában nem szakszervezeti tagok szájából hangzik el. Mit tehet a szakszervezet azokért, akik nem a tagjai? Tegyen-e a szakszervezet azokért, akik nem a tagjai? Egyáltalán kit képvisel a szakszervezet?
Heti témánk a heti pihenőnap és a heti pihenőidő, következzenek tehát a legfontosabb szabályok!
A pihenőidőkre vonatkozó szabályokról kevés szót ejtettünk eddig a blogon, épp ezért most a napi pihenőidővel kapcsolatos tudnivalók következnek. A szabályokat a Munka törvénykönyve tartalmazza, de azok a Kjt. hatálya alatt állókra is vonatkoznak.
