A munkaszüneti nap körüli legfőbb szabályokat többször összefoglaltuk, blogunkon és Munkajogi elsősegély sorozatunkban is. Mégis úgy látjuk, nem lehet elégszer ismételni, annyi kérdés, félreértés, olykor hitetlenkedés övezi. Következzenek hát ismét a legfőbb tudnivalók!

Melyek a munkaszüneti napok?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) tíz munkaszüneti napot sorol fel: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. A beosztási szabályokat tekintve munkaszüneti nap a húsvétvasárnap és a pünkösdvasárnap is.

A szociális ágazatban ezen felül munkaszüneti nap a Szociális Munka Napja, november 12-e is, a Szoctv., illetve a Gyvt. alapján. A Szoctv. a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, szolgáltatóknál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókra vonatkozik, míg a Gyvt. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti – ide nem értve a bölcsődei ellátást – és gyermekvédelmi intézményeknél, szolgáltatóknál, javítóintézeteknél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló dolgozókra. A Szociális Munka Napján a szociális intézményekben, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben, javítóintézetekben a folyamatos ellátást az Mt. 102. §-a szerinti munkaszüneti napokra egyébként irányadó munkarend szerint kell megszervezni és biztosítani.

Mettől meddig tart a munkaszüneti nap?

A munkaszüneti nap nem feltétlenül esik egybe a naptári nappal. Az Mt. szerint munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. E szabály megfelelően irányadó a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot mindenképp munkaszüneti napnak kell tekinteni.

Ha például tizenkét órás műszakokban folyik a munkavégzés, 6-18, illetve 18-6 óra közt., a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy a munkanap az éjszakai műszak végéhez igazodik. Ez irányadó a munkaszüneti napra is. Ez esetben, aki november 1-jén 6 órakor fejezte be a munkát, valójában nem végzett munkát munkaszüneti napon, így pótlékra sem jogosult. Míg aki 1-jén 18 órakor kezdett, a teljes műszakra, 12 órára jogosult munkaszüneti napi pótlékra.

Ezzel szemben, ha a munkanap a naptári naphoz igazodik, november 1-jén 0 órától 24 óráig jár a munkaszüneti napi pótlék. 

Ki végezhet munkát munkaszüneti napon?

Munkaszüneti napon rendes munkaidő keretében kizárólag az alábbi esetekben lehet munkát végezni:

1. a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben

A munkáltató vagy a munkakör két esetben minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek:

• Ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor. Ilyen lehet például a vendéglátó-ipari vagy turisztikai tevékenység (november 1-jén például ilyen a virág- és koszorúárusítás).
• Ha a tevékenység igénybevételére baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

2. az idényjellegű tevékenység keretében

Idényjellegű tevékenységről akkor beszélhetünk, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ilyenek lehetnek egyes, szezonális mezőgazdasági munkák.

3. megszakítás nélküli tevékenység keretében

Ahhoz, hogy a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli legyen, két feltételnek kell együttesen teljesülnie. Egyrészt naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetelhet a tevékenység. Másrészt társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására kell irányulnia, vagy olyannak kell lennie, amely a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

A társadalmi közszükséglet fogalmába beletartozik az energiaszolgáltatás, távközlés, egyes egészségügyi vagy szociális ellátások.

A termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható tevékenységre lehet példa a kohászat, a szerverpark üzemeltetése.

4. társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén

Idetartozhatnak például azok a cégek, amelyek külföldi partnereknek nyújtanak folyamatos szolgáltatást, elsősorban információtechnológiai eszközökkel.

5. külföldön történő munkavégzés során

Ez elsősorban olyan nemzeti ünnepeken fordulhat elő, amely a munkavégzés helye szerint nem minősül munkaszüneti napnak.

Lehet-e „túlórázni” munkaszüneti napon?

Rendkívüli munkaidő (túlóra) csak két esetben rendelhető el munkaszüneti napra:

1. Ha a munkavállaló ezen a napon egyébként is foglalkoztatható (vagyis rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató, idényjellegű tevékenység, megszakítás nélküli tevékenység stb. keretében).
2. Ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges. Ebben az esetben nincs korlát, annak is elrendelhető rendkívüli munkaidő, aki egyébként rendes munkaidőben ezen a napon nem dolgozhatna.
   

Milyen szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik?

Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik (és ugyanígy, húsvét- és pünkösdvasárnap) a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az a munkavállaló, aki egyébként vasárnap rendes munkaidőben munkát végezhetne, de nem felel meg a fenti öt feltétel egyikének sem, a munkaszüneti napon rendes munkaidőben nem foglalkoztatható.

Mi a „munkaszüneti napok körüli munkarend”?

Az Mt. felhatalmazza a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, hogy az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza, vagy ahogy a köznyelv ismeri, munkanapokat helyezzen át. Ezt legkésőbb a megelőző év október 31-ig kell megtennie. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie. A rendelet csak az általános munkarendben dolgozókra terjed ki.

2018-ban március 15-e, október 23-a, november 1-je, illetve karácsony kapcsán is sor került munkanap-áthelyezésre. Aktuálisan november 2-a pihenőnap, november 10-e munkanap. Decemberben 24-e hétfő, illetve 31-e hétfő pihenőnap, míg december 1-je szombat, illetve december 15-e szombat munkanap. 2019-ben három változtatásra kerül sor: augusztus 10-e szombat munkanap, augusztus 19-e hétfő pihenőnap, december 7-e és 14-e szombat munkanap, december 24-e kedd és 27-e péntek pihenőnap lesz.

Többet kell-e dolgozni a munkaidőkeretben?

Félreértés, hogy a megszakítás nélküli munkarendben dolgozóknak többet kellene dolgozniuk, mint annak, akit általános munkarendben (hétfőtől-péntekig) foglalkoztatnak. Ne keverjük össze a munkaidő mennyiségét a munkaidő beosztásával! Akit egyenlőtlen munkaidő-beosztással, munkaidőkeretben foglalkoztatnak, annak a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidejét a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Például, egyhavi munkaidőkeretben, november hónapban a szociális intézményben megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozó gondozónak éppúgy 160 óra osztható be rendes munkaidőként, mint az általános munkarendben foglalkoztatott irodai dolgozónak. 

Milyen díjazás jár a munkaszüneti napra?

A munkaszüneti napon végzett munkáért száz százalék bérpótlék jár.

Ugyancsak száz százalék bérpótlék jár, ha a munkavégzés húsvét- vagy a pünkösdvasárnap vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történik.

A munkaszüneti napi pótlék akkor is jár, ha a munkavállaló rendkívüli munkaidőben végez munkát, ilyen esetben megilleti a rendes munkaidőre járó munkabére, a munkaszüneti napra járó száz százalék bérpótlék és ezen felül további száz százalék pótlék a rendkívüli munkaidő után. A rendkívüli munkaidőre csak pótlék adható, szabadidőt, pihenőnapot nem lehet biztosítani a munkaszüneti nap helyett.

Kell-e távolléti díjat fizetni a munkaszüneti napra?

A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre a havibéres munkavállaló részére nem kell távolléti díjat számfejteni. A havi munkabér ugyanis átalányjellegű kifizetés, amely attól függetlenül jár, hány munkanap van az adott hónapban.

Más a helyzet, ha a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérrel fizetik ki. Ebben az esetben, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik, csökken a teljesítendő munkaidő, ennek kompenzálására a napi munkaidőre távolléti díjat kell fizetni. Ha az óra- vagy teljesítménybérrel fizetett munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon keresőképtelen, és nem részesül táppénzben vagy baleseti táppénzben, nem betegszabadságra járó díjazásra, hanem a távolléti díjának 70 %-ára jogosult.

Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete - Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete