A szabadság kiadásának szabályai ugyan évek óta változatlanok, mégis számtalan problémát, jogsértő gyakorlatot tapasztalunk. Így év elején nem árt újra átismételni, mik a követendő előírások. Korábbi összefoglalónkat most kiegészítjük a veszélyhelyzetben érvényes szabályokkal is.
A Magyar Közlöny 2021. évi 218. számában megjelent a 663/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szociális ágazatban foglalkoztatottak béremelésével összefüggő módosításáról.
A jogszabály rögzíti a szociális ágazati összevont pótlék 2022. január 1-től irányadó összegét. A pótléktábla, valamint a VKF-megállapodásban kihirdetett minimálbér, illetve garantált bérminimum ismeretében készítettük el ismét a szociális ágazat dolgozóira 2022. január 1-től vonatkozó bértáblát.
2021. október 28-án jelentek meg és november 1-jén hatályba léptek a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló alábbi kormányrendeletek:
Az 599/2021. Korm.r. vonatkozik
Július 29-én megjelent és ma, augusztus 1-jén hatályba is lépett a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet.
Az alábbiakban megpróbáljuk értelmezni a főbb rendelkezéseket.
Ma bejelentették és szinte azonnal ki is hirdették a Kormány 327/2021. (VI. 10.) Korm. rendeletét a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadságról.
Bár az utóbbi napokban a hozzánk érkező kérdések nagy része arra irányult, vajon a veszélyhelyzet meghosszabbításával megmarad-e a szociális dolgozók ingyenes utazási lehetősége, számos más fontos kérdést is érint a kormány legutóbbi döntése.
Az országgyűlés a héten döntött arról, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. tv. hatályát meghosszabbítja. Tehát nem a veszélyhelyzetet hosszabbította meg az országgyűlés, hanem a Kormánynak arra adott felhatalmazását, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény szerinti kormányrendeletek hatályát a törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa.
Bár egyesek tudni vélik, hogy a veszélyhelyzet (és így az érintett kormányrendeletek hatálya) augusztusig tart, mások szerint szeptemberig, megint mások szerint 90 napig, valójában nem lehet tudni, mikor veszti hatályát a törvény. Ugyanis nem konkrét naptári napot vagy időtartamot szabott az országgyűlés: a törvény a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napon veszti hatályát. A hatályvesztés naptári napját az igazságügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja majd meg.
Mivel a címben szereplő kérdés sokakat érint, frissítettük korábbi írásunkat a hatályos jogszabályoknak megfelelően.
A hétvégén jelent meg, és kihirdetésének másnapján, azaz március 28-án vasárnap hatályba is lépett a 149/2021. (III. 27.) Korm. rendelet a szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól.
Nem először - és minden bizonnyal nem is utoljára - foglalkozunk a blogon a munkaidő szabályaival. Mai bejegyzésünk apropóját az adja, hogy elkészítettük Munkajogi elsősegély sorozatunk legújabb részét a munkaidő beosztásának legfőbb szabályairól.
A munkaidőkeret és a pihenőidők szabályait most terjedelmi okokból nem érintjük, de hamarosan aktualizáljuk az e témákban kiadott összefoglalókat is.
A Munkajogi elsősegélyt innen tudod letölteni, ha kétoldalasra nyomtatod, leporellóként tudod használni, és terjeszteni a kollégáid körében is.
Az országgyűlés tegnap, február 22-én elfogadta, és még aznap este 23 órakor hatályba is léptették a 2021. évi I. tv.-t a koronavírus-járvány elleni védekezésről, amely újabb 90 napra megerősíti a veszélyhelyzetre elfogadott kormányrendeleteket. Ugyancsak a kihirdetése napján 23 órakor lépett hatályba a 80/2021. Korm.r. a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról.
A szóban forgó közlönyszám innen tölthető le.
Az alábbiakban kiemelünk néhány kormányrendeletet, amely irányadó a szociális és gyermekvédelmi dolgozók jogviszonyára, illetve érinti az ellátás szervezését.
Mai posztunkban egy bírósági döntés bemutatásán keresztül adunk választ egy sokakat érintő és a gyakorlatban vitatott kérdésre: jogosult-e jubileumi jutalomra az, aki nem közalkalmazottként, hanem munkavállalóként dolgozik valamely szociális intézményben vagy szociális szolgáltatónál? A Kúria szerint igen, még abban az esetben is, ha a szociális szolgáltató nem önálló jogi személy.
Az utóbbi időben ismét szép számmal kapunk kérdéseket a szabadsággal kapcsolatban, így frissítettük az e témában korábban írt összefoglalónkat.
A leglényegesebb szabályokat tartalmazó "Munkajogi elsősegély" nyomtatható formában (nyomtasd kétoldalasra, és hajtsd félbe) ide kattintva tölthető le.
A Magyar Közlöny 2021. évi 13. számában megjelent a 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. Szokásosan ennek ismeretében készítettük el a szociális ágazat dolgozóira 2021. február 1-től vonatkozó "bértáblákat".
Számunkra egyértelmű, kik tartoznak a szociális ellátásban dolgozók körébe, de úgy tűnik, az oltási terv végrehajtói számára nem az. A tisztánlátás érdekében tájékoztatásért fordultunk az országos tisztifőorvoshoz, mai posztunkban ezt olvashatjátok:
December 4-én jelent meg, és a kihirdetését követő napon hatályba lépett az 556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendjéről. Az alábbiakban a jogszabály azon rendelkezéseit részletezzük, amelyek a dolgozók munkavégzését szorosan érintik.
Örülünk, hogy több, mint fél évvel azután, hogy levélben fordultunk a miniszterelnökhöz a szociális dolgozók széles körű tesztelésének érdekében, a kormány végre döntött erről.
Elégedettségre azonban sem a kihirdetett jogszabály, sem a visszajelzések alapján nincs okunk.
Ha Te sem értesz egyet azzal, hogy akár a kormányhivatalok téves jogértelmezése, akár a jogalkotó nemtörődömsége okán a dolgozók jelentős része kimaradjon a tesztelésből, írd alá petíciónkat, amelyben mások mellett ez a követelésünk is szerepel!
Az SZTDSZ és az SzMDSz követeli a megfelelő védőeszközök és anyagi források biztosítását a szociális ágazatban, a munkájuk során megbetegedett vagy kontaktszeméllyé vált szociális dolgozók 100 %-os táppénzét, rendszeres tesztelést a szociális és gyermekvédelmi ellátás valamennyi területén, az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan ingyenes utazást a szociális dolgozóknak, valamint legalább 500.000 Ft egyszeri jutalmat, és érdemi bérintézkedéseket!
Ha egyetértesz a levélben foglaltakkal, kérjük, írd alá a Szabad a Hang! oldalon, és terjeszd ismerőseid körében is:
https://szabad.ahang.hu/petitions/500-000-ft-jutalmat-es-50-os-beremelest-a-szocialis-agazatnak
Sajnos egyre több kollégát érint a szociális területen is, hogy vélhetően munkahelyén fertőződik meg az új koronavírussal, azonban nemcsak a betegséggel, hanem a táppénz iránti kérelmet elbíráló hatósággal is meg kell küzdenie. Nézzük, kinek, mikor és hogyan jár a 100 %-os táppénz!
Az elmúlt hetekben számtalan kérdést kaptunk a közalkalmazotti besorolás kapcsán: lenullázódik-e a közalkalmazotti jogviszonya annak, aki egy rövid időre a versenyszférába megy dolgozni, kerülhet-e valaki alacsonyabb fizetési fokozatba, mint az előző munkahelyén volt, miért kerül magasabb fokozatba a frissen felvett gondozó, mint az, aki évek óta ott dolgozik stb. A jogszabályok változnak, ezért korábbi írásainkat aktualizáljuk, és némileg kibővítve tesszük közzé ismét, kövessétek, fontos témákról lesz szó!
Legutóbb a szabadságra vonatkozó összefoglalónkat frissítettük, most következzék a párja: hogyan vehetjük igénybe a szabadságot?