A szociális ágazat évtizedes, egyre mélyülő válsága során a területen dolgozók társadalmi és anyagi megbecsültsége mélypontra került. A jövedelmi viszonyok a nemzetgazdasági átlagtól messze elmaradnak, és a kereseti rangsorban az utolsó helyre elegendőek. Állandósult a munkaerőhiány, amely a munkavállalókra fokozott terheket ró, és amely az életminőségük, egészségi állapotuk erőteljes romlásával jár. A COVID 19 járvány terjedésének megállítása érdekében végzett erőfeszítések ezeket a problémákat tovább élezték. Az ágazat dolgozói úgy érzik, a helytállásukért nem részesültek kellő anyagi ellentételezésben, és rendre elmaradtak az elismerésük szimbolikus gesztusai is.

Bármely munkahelyen előfordulhat, hogy a munkáltató adminisztratív hiba vagy egyéb ok folytán több munkabért (illetményt) folyósít a dolgozónak, mint amennyi őt törvényesen megilletné. De hogyan rendezhetik a túlfizetett munkabért?

Számos kérdés felmerül, milyen szabályok vonatkoznak a munkaidőre a szociális intézményekben, veszélyhelyzet idején. Most ezek közül vettünk sorra néhányat. 

 A Magyar Közlönyben ma jelent meg a 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, amely – a veszélyhelyzetre tekintettel – újabb lehetőséget ad a munkáltatóknak a munkajogi szabályok lazítására.

2020. április 5-én jelent meg, és a mai napon hatályba lépett a Kormány 88/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet során elrendelt működési rendjéről. Az alábbiakban főként a kormányrendeletnek a szociális területen történő munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezéseit vesszük sorra.

A múlt héttől bevezetett digitális oktatás, ahogy az óvodák és bölcsődék rendkívüli szünete miatt is sok szülő került nehéz helyzetbe, és teszi fel a kérdést, milyen lehetőségei vannak a munkáltatóval szemben, ha nincs kire hagynia gyermekét.

(Fotó: Pixabay)

A járványhelyzetre tekintettel levélben fordultunk az emberi erőforrások miniszteréhez. Levelünket az alábbiakban olvashatjátok.

(Fotó: Thaler Tamás)

A koronavírus munkajogi következményei kapcsán igyekeztünk körüljárni azt a munkáltatói utasítást, amelyet elsők között hoztak meg egyes szociális intézményekben. Nevezetesen, hogy aki külföldről érkezik haza, két hétig nem állhat munkába.

Mit tehet jogszerűen a munkáltató, milyen következményei lehetnek az utasításnak?

Alábbi cikkünk korábban megjelent már a blogon, most a koronavírus-járvány miatt felmerült kérdések miatt frissítettük, kiegészítettük, olvassátok.

Előrebocsátjuk, a leírtak a közalkalmazottakra és az őket foglalkoztató munkáltatókra is vonatkoznak.

Ha Te is beleszólnál a téged érintő munkáltatói, fenntartói, ágazati döntések meghozatalába, most van rá lehetőséged – 2020 első negyedévében kerül sor ugyanis a közalkalmazotti reprezentativitás megállapítására, ami alapján eldől, mely szakszervezetek vehetnek részt az érdekegyeztetés különböző szintjein folyó egyeztetésekben.

A Magyar Közlöny 2019. évi 222. számában megjelent a 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2020. évi megállapításáról. Ennek ismeretében készítettük el ismét a szociális ágazat dolgozóira 2020. január 1-től vonatkozó "bértáblákat".

Mi az az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság?

2019 januárjában a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma több tagszervezetének kezdeményezésére megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság (OKSZ). Az OKSZ-hez az SZTDSZ az Országos Tanácsunk március 1-jén hozott döntésének megfelelően csatlakozott, így a március 13-i ülésen már mi is részt vettünk.

Kik az OKSZ tagjai?

Alábbi írásunk elsősorban a kiszervezett, munkaviszonyban dolgozó tagjainknak szól. Bár címünkben a „Nők 40” szerepel, a szabályok az öregségi nyugdíjba készülőkre is vonatkoznak.

Tapasztalatunk szerint a legtöbb munkaügyi probléma, jogsértés és félreértés a munkaidőt érintő szabályok kapcsán merül fel, ezért itt a blogon is kiemelten foglalkozunk e témával. Január 1-től ráadásul módosult a Munka törvénykönyve, benne a munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések is.

Az elmúlt években a blogon és a Facebook-oldalainkon is sokat foglalkoztunk a sztrájkjoggal kapcsolatos kérdésekkel, már csak azért is, mert az utóbbi évek – emlékeink szerint – utolsó ágazati sztrájkja 2016. április 20-án a szociális ágazatban zajlott, a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság (ATESZ, BDDSZ, SzMDSz, SZTDSZ) felhívására. Az utóbbi hetek, hónapok eseményeinek tükrében viszont nem árt átismételni, ki és hogyan élhet a munkabeszüntetés jogával. (Figyelem, összefoglalónk nagy mennyiségben tartalmazhatja korábbi írásaink megállapításait is.)

A Magyar Közlöny 2018. évi 217. számában megjelent a 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról. Ennek ismeretében készítettük el ismét a szociális ágazat dolgozóira 2019. január 1-től vonatkozó "bértáblákat".

Az elmúlt héten már követni sem lehetett, mit tervez éppen a kormány a Munka törvénykönyvével. Ráadásul számos alaptalan információ is keringett mindvégig, munkavállaló legyen a talpán, aki kiigazodik Mt.-ügyben. A tiltakozó tüntetés viszont közeledik, és ma megjelent a parlament.hu-n az egységes javaslat, ami tartalmazza a bizottsági módosító javaslatokat is. Készítünk hát egy gyors összegzést, a tisztánlátás érdekében.

Elöljáróban - mi a helyzet a közalkalmazottakkal?

Először is egy félreértést kell tisztáznunk: nem igaz, hogy a módosítás nem vonatkozik a közalkalmazottakra. A Munka törvénykönyve a Kjt. háttérjogszabálya, azokban a kérdésekben, amelyeket a Kjt. nem rendez vagy amelyekben nem zárja ki kifejezetten az Mt. alkalmazását, a Munka törvénykönyve rendelkezéseit alkalmazni kell. A munkaidő, pihenőidő szabályozása tipikusan ilyen. Végrehajtási rendeletben vagy ágazati jogszabályokban vannak ugyan különös szabályok (például egyes munkakörökben a munkahelyen kötelezően eltöltendő munkaidő tartamára vonatkozóan vagy az egészségügyi dolgozók munkaidejére vonatkozóan), de szerveződési körünkben, a szociális ágazatban a dolgozók túlnyomó részére nem vonatkozik ilyen különös szabály. Vagyis aki például bentlakásos intézményben megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozik, ezek a szabályok minden bizonnyal érintik.

Figyelem, alábbi írásunk 2021. 05. 17-én frissített és bővített verzióját itt olvashatod.

2017-re 8.837, 2018-ra további 21.563 férőhely működtetésének egyházi fenntartásba adását célozta meg a Kormány a szociális területen, ahogy ez kiderül az 1046/2017. (II.3.) Komr. határozatból. Egyes szociális intézmények átadása már megtörtént, másoké folyamatban van. Írásunkban összefoglaljuk, mit kell tudniuk a kiszervezés munkajogi kérdéseiről az érintett dolgozóknak.

Már két alkalommal, 2015-ben és 2017-ben nekifutott a kormány, hogy lerontsa a Munka törvénykönyve munkaidő-szervezésre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit, most harmadjára is a parlament elé került egy javaslat. A javaslat nem titkolt célja az eddiginél is rugalmasabb munkaidő-szervezés lehetőségeinek megteremtése. 

Nézzük sorra, milyen módosítások várhatók, ha a javaslatot változatlanul fogadják el: