2017. január 1-jével ismét változnak a bérek a szociális ágazatban; ahogy már megszokhattátok, közzétesszük a konkrét összegeket tartalmazó, aktuális táblázatainkat.

Az utóbbi időben újfent vita bontakozott ki abból az ágazatban dolgozó kollégáink körében, milyen hátrányokkal jár, hogy a szociális ágazatban nem „alapbéresítették” az elmúlt években kapott többletforrásokat, hanem pótlékok formájában kapják azokat. Most sorra vesszük a főbb juttatásokat a Kjt. és más jogszabályok alapján, aszerint, mibe számít bele a pótlék és mibe nem.

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottsággal való legutóbbi tárgyalásán a kormány képviselője ismertette a tárca elképzeléseit a szociális ágazat jövő évi bérintézkedéseiről. Ekkor már tudtuk, hogy 2017-ben és 2018-ban jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami kis lélegzetvételhez juttatja a dolgozók nagy részét. Az április 20-i sztrájkunkat követően világossá vált az is, hogy a kormány 9 milliárd forintot szán az ágazat 2017-es bérintézkedéseire - pontosabban 7,5 milliárd forintot, mivel a fennmaradó részt a bölcsődei kisgyermeknevelők pótlékára fordítják. A kérdés tehát nem az volt, hogy a minimálbéremelésen felül lesz-e béremelés, hanem az: hogyan osztják el a 7,5 milliárd forintot.

A minisztérium által nekünk is bemutatott táblázat azóta nyilvánosságra került. A számok tetszetősek, de érdemes megnézni, mi van mögöttük.

Korábban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy 2016. december 1-jével módosul a 257/2000. kormányrendelet, egész pontosan az ágazati pótlékok szabályozása. Íme részletesen a változások:

A kormány a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) ülésén a minimálbér 15 %-os, míg a garantált bérminimum 25 %-os emelésére tett javaslatot. Ilyen arányú emeléssel a minimálbér 127.650 Ft-ra, a garantált bérminimum pedig 161.250 Ft-ra nőne.

Azok kedvéért, akik munkaszüneti napon is dolgozni kénytelenek, frissítettük egy korábbi cikkünket; következzenek hát a munkaszüneti nap kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdések.

A szociális ágazat érdekvédőinek maroknyi csapata évek óta küzd az ágazat megbecsüléséért. Érdemes felidézni, mi történt ez idő alatt.

https://www.facebook.com/events/1066771420108683/

Figyelem, alábbi írásunk 2021. 05. 07-én frissített verzióját itt olvashatod.

Legutóbbi írásunkban megígértük, hogy válaszolunk arra a kérdésre is, mi a teendő, ha egy szociális intézmény civil vagy egyházi kézbe kerül, vagy valamely feladatot kiszerveznek, és a közalkalmazottakból munkavállalók lesznek.

A kérdéssel inkább fordítva találkozunk: hogyan lesz a közalkalmazottból munkavállaló, ha a szociális intézményt, ahol dolgozik, átveszi az egyház vagy egy civil szervezet? Ha ritkán is, de előfordul, hogy évekkel ezelőtt kiszervezett intézményeket „visszaállamosítanak”, ez pedig munkajogi szempontból nem is olyan egyszerű történet.

Ma, a Tisztes Munka Világnapján ismét felhívjuk a figyelmeteket az SzMDSz két legfontosabb üzenetére: „Állj ki magadért!” és „Szerveződjetek!”. Csak akkor tudunk változást elérni akár munkahelyi, akár ágazati szinten, ha kiállunk magunkért, és összefogva, együtt, szakszervezetként lépünk fel jogaink és érdekeink védelmében!

Nemrég hírt adtunk arról, hogy változott a Munka törvénykönyve, és január 1-től is újabb módosítások lépnek hatályba. Néhány napja aztán több oldalon is megjelent, hogy jövőre egy órával csökken a napi pihenőidő. Nézzük meg ismét, mi igaz ebből!

Újabb bejegyzésünkben folytatjuk a kollektív szerződés szabályozásának ismertetését, és bemutatjuk a kollektív szerződés alkalmazásának kezdetéről, illetve megszűnéséről szóló rendelkezéseket.

Vége a nyárnak, megtartottuk idénynyitónkat, és újra teljes gőzzel dolgozunk a blogon is. Ma a kollektív szerződés megkötésének néhány alapvető szabályát vesszük sorra.

A jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvényben módosították a Munka törvénykönyvét. Mivel a módosítások nagy része már június 18-án hatályba lépett, a főbb rendelkezéseket most röviden összefoglaljuk, sokakat érinthet.

Ismét elkészítettük a közalkalmazotti illetménytábla, a szociális ágazati pótlék és a szociális ágazati kiegészítő pótlék összegéből adódó "szociális ágazati bértáblát".

Nemrég hírt adtunk arról, hogy várható a Kjt. végrehajtási rendeletének (Kjtvhr.) módosítása. A június 6-i Magyar Közlönyben meg is jelent az új jogszabály: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK16078.pdf

Béremelést ez a rendelet nem tartalmaz, csak a korábbi hibákat igyekeztek kijavítani:

Egy friss hír szerint több kereskedelmi lánc is „önkéntes” nyilatkozatot íratott alá a dolgozókkal, miszerint azok lemondanak az egybefüggő kéthetes szabadságukról. Az egyik munkáltató állítólag a szabadságolási terv apróbetűs részébe rejtette a nyilatkozatot, amit aztán átvetetett a munkavállalókkal.

Hasonló helyzet a szociális ágazatban is könnyen előfordulhat. Foglalkoztunk már a szabadság kérdéseivel, most csak néhány lényeges szabályra hívjuk fel a figyelmet, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló esetek:

Mai bejegyzésünkkel egy régi mulasztásunknak teszünk eleget: következik tájékoztató anyagunk a választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelméről.

Gyakran előfordul, hogy a munkáltató más munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére utasítja a dolgozót vagy a munkaszerződésben/kinevezésben meghatározott munkavégzési helyen kívül utasítja munkavégzésre. Erre a törvény szerint lehetősége van, de ahogy már megszokhattuk, jó néhány feltételt szab a Munka törvénykönyve. Lássuk, mik ezek:

A jogviszony létesítésének következő kérdése: határozott vagy határozatlan időre jön létre?

A Kjt. szerint főszabály, hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.