Évek óta egyre több szociális intézménynél probléma, hogy a létszámhiány miatt nem tudják kiadni a dolgozókat megillető éves szabadságot. Mi a teendő ilyenkor és mit tehetnek a dolgozók?

Tagjainktól, alapszervezeteinktől folyamatosan érkeznek a munkaidő-beosztással, túlórával kapcsolatos kérdések. Mivel ez sajnos minden bentlakásos intézményben visszatérő probléma, következő posztjainkban ismét ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Elsőként egy speciális eset: lehet-e túlórázni munkaszüneti napon vagy a munkáltatónak van igaza, és fizetett ünnepen nincs túlóra?

Mindenki előtt ismert, hogy az országgyűlés elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt (ami leginkább státusztörvényként híresült el, írásunkban is így hivatkozunk rá). A jogszabály egyes rendelkezései már hatályba léptek, míg más rendelkezései 2024. január 1-től élnek majd.

A státusztörvény nemcsak a köznevelésben dolgozókat érinti azonban: egyes, főleg a bérezéssel kapcsolatos rendelkezéseit a gyermekvédelemben is alkalmazni kell. Alábbiakban ezt foglaljuk össze, zömmel a törvény 2024. január 1-jén hatályos állapotát alapul véve.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2023. 08. 07-én a kormany.hu oldalon közzétette az "Állam működésével további egyszerűsítésével összefüggő törvénytervezet" c. javaslatot, amely egyebek mellett megszüntetné a közszférában dolgozó szakszervezeti tagok tagdíjának illetményből való levonását. Az alábbiakban a javaslattal kapcsolatos, a kabinetnek megküldött véleményünket tesszük közzé:

Néhány hete a Facebookon végigsöpört egy „hír”, miszerint július 1-től változik a Munka törvénykönyve, és a munkáltató most már azonnal kirúghatja a kismamákat és a táppénzen lévőket is. Most derült ki, írják. Valóban: annak, aki átaludta az elmúlt 11 évet.

A „cikkben” idézett szabály ugyanis 2012-ben, az új Munka törvénykönyvével lépett hatályba. Csak épp nem ennyire egyszerű a dolog, mint ahogy a szép színes háttérre írt FB-posztok sugallják.

Alábbi írásunkban a bér- és illetménypótlékok főbb szabályait foglaljuk össze, a ma hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.

2023. január 1-től jelentősen módosult a Munka törvénykönyve. Eddig négy bejegyzésünkben részleteztük a változásokat, témánként. Mai, befejező írásunkban a következő kérdések kerülnek sorra:

• a munkaviszony megszüntetése,
• általános rendelkezések,
• a munka díjazása,
• határozott idejű munkaviszony.

Mai bejegyzésünkben a következő témákat vesszük sorra a Munka törvénykönyve legutóbbi módosításából:

• a munkaszerződés tartalma,
• a munkaszerződés módosítása,
• a munkáltató alapvető kötelezettségei,
• az utasítás megtagadása,
• mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól.

2023. január 1-jével jelentősen módosultak a munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályok is.

A tájékoztatásról dióhéjban

A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony teljesítésével kapcsolatos leglényegesebb kérdésekről. 

Lényeges, hogy míg eddig 15 nap állt rendelkezésre, a módosítás értelmében már csak 7 napja van a munkáltatónak, hogy a tájékoztatást megtegye. 

A tájékoztatás formája nem változott, írásban kell eleget tenni a kötelezettségnek.

2023. január 1-jével változtak a szabadságra és a szabadság kiadására vonatkozó szabályok. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be. 

2023. január 1-jével jelentősen módosult a Munka Törvénykönyve, következő bejegyzéseinkben ezeket a szabályokat foglaljuk össze. Első témánk a munkaidő.

Előrebocsátjuk, hogy a tájékoztatás nem teljes körű, az alábbiakban kizárólag azon változásokkal foglalkozunk, amelyek a szociális és gyermekvédelmi területen relevánsak lehetnek.

2022. november 30-án megjelent és december 1-jén hatályba lépett a 485/2022. (XI. 30.) Korm. rendelet a szociális ellátórendszer veszélyhelyzeti működéséről.

A Pedagógusok Szakszervezete 2022. október 14-re sztrájkot hirdetett.

A pedagógusok, oktatásban dolgozók sztrájkja melletti szolidaritás kifejezéseképp az akcióhoz más ágazatok dolgozói szolidaritási sztrájkkal csatlakozhatnak. A szolidaritási sztrájkról az alábbiakat mindenképpen tudni kell:

Korábbi összefoglalónkat frissítettük ismét, kiegészítve a „covid-pótszabadság” szabályaival is.

A szabadság kiadásának szabályai ugyan évek óta változatlanok, mégis számtalan problémát, jogsértő gyakorlatot tapasztalunk. Így év elején nem árt újra átismételni, mik a követendő előírások. Korábbi összefoglalónkat most kiegészítjük a veszélyhelyzetben érvényes szabályokkal is.

A Magyar Közlöny 2021. évi 218. számában megjelent a 663/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szociális ágazatban foglalkoztatottak béremelésével összefüggő módosításáról. 

A jogszabály rögzíti a szociális ágazati összevont pótlék 2022. január 1-től irányadó összegét. A pótléktábla, valamint a VKF-megállapodásban kihirdetett minimálbér, illetve garantált bérminimum ismeretében készítettük el ismét a szociális ágazat dolgozóira 2022. január 1-től vonatkozó bértáblát.

2021. október 28-án jelentek meg és november 1-jén hatályba léptek a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló alábbi kormányrendeletek: 

• 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről,
• 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről.

Az 599/2021. Korm.r. vonatkozik

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti bentlakásos ellátást nyújtó szociális szolgáltatónál, intézményben, valamint
• a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél foglalkoztatott személyekre.

Július 29-én megjelent és ma, augusztus 1-jén hatályba is lépett a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet.

Az alábbiakban megpróbáljuk értelmezni a főbb rendelkezéseket.

Ma bejelentették és szinte azonnal ki is hirdették a Kormány 327/2021. (VI. 10.) Korm. rendeletét a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadságról.

Bár az utóbbi napokban a hozzánk érkező kérdések nagy része arra irányult, vajon a veszélyhelyzet meghosszabbításával megmarad-e a szociális dolgozók ingyenes utazási lehetősége, számos más fontos kérdést is érint a kormány legutóbbi döntése.

2021. évi XL. törvény a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról

Az országgyűlés a héten döntött arról, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. tv. hatályát meghosszabbítja. Tehát nem a veszélyhelyzetet hosszabbította meg az országgyűlés, hanem a Kormánynak arra adott felhatalmazását, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény szerinti kormányrendeletek hatályát a törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa. 

Bár egyesek tudni vélik, hogy a veszélyhelyzet (és így az érintett kormányrendeletek hatálya) augusztusig tart, mások szerint szeptemberig, megint mások szerint 90 napig, valójában nem lehet tudni, mikor veszti hatályát a törvény. Ugyanis nem konkrét naptári napot vagy időtartamot szabott az országgyűlés: a törvény a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napon veszti hatályát. A hatályvesztés naptári napját az igazságügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja majd meg.