Mai bejegyzésünkben sorra vesszük, hány nap szabadság jár 2016-ban a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottaknak.

A közalkalmazottnak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár. A szabadság alap- és pótszabadságból áll.

Alapszabadság

A közalkalmazottat

• az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,
• az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban, a felsőoktatási intézmények egyes munkaköreiben, továbbá tudományos kutatói munkakörben évi huszonegy munkanap

alapszabadság illeti meg.

Pótszabadság a Kjt. alapján

A Kjt. alapján az alábbi jogcímeken járhat pótszabadság:

1. Fizetési fokozat alapján

Egy kivétellel jár a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság. A kivétel az 1. fizetési fokozatba besorolt közalkalmazott, e fizetési fokozatban e címen pótszabadság nem jár.

2. A közalkalmazott beosztása után

A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.

3. A közalkalmazott munkaköre alapján

A bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg:

A 257/2000. Korm. r. alapján az oktatói, nevelői munkát végzők pótszabadságára jogosult

• a bölcsődei és a 0-3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthoni kisgyermeknevelői, bölcsődei intézményvezetői, vezetői és szaktanácsadói,
• a konduktori,
• a fogyatékos személyek otthonában, illetve rehabilitációs intézményében az ellátottak órarend szerinti, vagy egyéni oktatását, fejlesztését végző pedagógusi, foglalkoztatás-szervezői,
• a gyermekvédelmi szakellátási intézmény intézményvezetője, intézményvezető-helyettese, a nevelőszülői hálózat vezetője, a gyermekvédelmi szakellátási intézmény önálló szakmai egységének vezetője, az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szervezeti egységének vezetője,
• a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetben a 2/a. számú melléklet I. pontjában meghatározott munkakörben (nevelő, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, nevelőszülői tanácsadó, javítóintézeti utógondozó, szakoktató, nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, gyermekotthon vezető, otthonvezető javítóintézetben, gyermekvédelmi szakértői bizottság családgondozója, örökbefogadási tanácsadó)
• a bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus, pedagógus

munkát végző közalkalmazott.

A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató

• a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás vezetésére, fejlesztés és oktatás tartására,
• a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálatára, pedagógiai megfigyelések és családgondozási, utógondozási feladatok végzésére, és
• a fenti két pontban foglalt tevékenységgel összefüggő feladatok ellátására.

4. A munka jellegére tekintettel

A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

5. Egészségkárosító kockázatok miatt

A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül öt munkanap, legalább ötévnyi, ilyen munkahelyen eltöltött idő után pedig tíz munkanap pótszabadság jár annak, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.

Pótszabadság a Munka törvénykönyve alapján

1. A gyermekek után

Egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. Nagyon lényeges, hogy a pótszabadság nem csak annak a szülőnek jár, aki nagyobb szerepet vállal a gyermek nevelésében, hanem mindkét szülőnek. A gyermeket a születésének évében kell először figyelembe venni, utoljára pedig abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Pótszabadság akkor is jár, ha a gyermek december 31-én születik.

Példa: Ha a munkavállalónak négy gyermeke van, összesen hét munkanap pótszabadság jár ezen a jogcímen. Ha mind a négy gyermek fogyatékos, 7 + 4*2 = 15 munkanap pótszabadság illeti meg.

2. Az apának, ha gyermeke születik

Egy gyermek születése esetén öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Ha a jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, ezt a pótszabadságot nem kell arányosítani!

A gyermekvállalással összefüggő pótszabadságoknál lényeges, kit tekinthetünk gyermeknek: gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, míg fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.

Hasonlóan fontos a szülő fogalma: szülő a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, az együttélő házastárs, az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyám, végül a nevelőszülő és a helyettes szülő.

3. A fiatal munkavállalónak

Évenként öt munkanap pótszabadság jár a fiatal munkavállalónak, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

Ha a közalkalmazott év közben úgy létesített munkaviszonyt, hogy a 18. életévét ugyanabban az évben már betöltötte, a pótszabadság időarányosan megilleti.

4. Egészségi állapotra tekintettel

Évenként öt munkanap pótszabadság jár a közalkalmazottnak, ha

• a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
• fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
• vakok személyi járadékára jogosult.

A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül egyszerre többféle jogcímen is megilleti. Ez alól két kivétel van:

• A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
• A munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadság közül szintén a magasabb mértékű pótszabadság jár.

Mi után jár a szabadság? - A munkában töltött idő

Szabadság a munkában töltött idő alapján jár. Munkában töltött idő elsősorban az, amit a közalkalmazott ténylegesen munkavégzéssel vagy rendelkezésre állással (állásidő, ügyelet, készenlét) tölt. Lehetnek viszont olyan időszakok is, amikor a közalkalmazott ugyan nem dolgozik, mégis jogosult szabadságra. A szabadság szempontjából a következőket kell munkában töltött időnek tekinteni:

a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés tartamát

Ilyen például a munkaszüneti nap, a heti pihenőnap, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vagy az a szabadidő, amit a közalkalmazott a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként kap.

b) a szabadság tartamát

Ha a közalkalmazott szabadság címén van távol, ez az időszak is jogosítja további szabadságra.

c) a szülési szabadság tartamát

A nőnek gyermeke születése esetére járó 24 hét szülési szabadság is szabadságra jogosít, amit akkor kell kiadni, ha az anya ismét munkába áll.

d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapját

Bármely szülő veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, annak első hat hónapja szabadságra jogosít.

e) a keresőképtelenség tartamát

A törvény 2015. január 1-ji hatállyal módosult. Korábban a harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartamát kellett figyelembe venni, ez azonban az uniós jogba ütközött. A hatályos törvény alapján a keresőképtelenség teljes időtartama szabadságra jogosít.

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartamát

g) a munkavégzés alóli mentesülés tartamát

Idetartoznak az Mt. 55. § (1) bek. b)-k) pontokban meghatározott esetek:

• a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
• a kötelező orvosi vizsgálata tartama, továbbá
• a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartam,
• a szoptató anya részére a szoptatás tartama (a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra),
• a közalkalmazott hozzátartozója halálakor két munkanap,
• általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő,
• önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama,
• bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam,
• a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama, továbbá
• a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam (például a sztrájkban töltött idő tartama).

A szabadság arányosítása

Ha a közalkalmazott a teljes évet munkával tölti, a teljes éves szabadságra jogosult. Ha jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Az arányosítás során a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Az apának a gyermeke születésére tekintettel járó pótszabadságot nem kell arányosítani, az teljes mértékben megilleti az apát.

A szabadságot úgy arányosíthatjuk, hogy a teljes naptári évre járó szabadságot (alapszabadság és a különböző jogcímeken járó pótszabadságok összesen) elosztjuk a naptári év naptári napjainak számával, majd megszorozzuk a munkaviszony tartamával, szintén naptári napban meghatározva.

Példa: A közalkalmazott 2016-ban összesen 30 munkanap szabadságra jogosult. Év közben, március 31-ével megszünteti jogviszonyát. E munkáltatónál 2016-ban időarányosan 30/366*91=7,45 munkanap szabadság illeti meg. A végeredmény törtszám, amit lefele kell kerekítenünk, mivel a töredéknap nem éri el a fél napot. A közalkalmazott 7 munkanap szabadságra jogosult. E példából láthatjuk azt is, hogy nem az eltelt hónapok szerint kell arányosítani, az a számítási mód (30/12*3=7,5, kerekítve 8) más eredményre vezetne.

Ha ugyanennek a közalkalmazottnak február 15-én gyermeke születik, emiatt további 5 munkanap pótszabadság illeti meg, ezt nem kell arányosítanunk.

Dr. Schnider Marianna munkajogi szakjogász, SzMDSz érdekvédelmi alelnök