Sztrájkjogi gyorstalpaló

A sztrájk szabályozásával többször foglalkoztunk már itt a blogon is. Most, az elmúlt napok eseményei és írásai után ismét aktuálissá vált egy korábbi, eddig közzé nem tett összefoglalónk.

A munkaharc eszközrendszere

A munkaharc a munkavállalói és munkáltatói oldal által alkalmazható nyomásgyakorlási eszközökből álló rendszer. A történelem folyamán főként a munkavállalók által alkalmazható kollektív akciók sora bővült. A munkavállalók által gyakran alkalmazott eszköz a blokád, a munkalassítás, a túl szabályszerű munkavégzés, a túlóra megtagadása, a visszaélés az évi rendes szabadsággal. Vannak üzemen kívül alkalmazható eszközök, mint a tüntetés, a bojkott vagy az ülősztrájk, illetve üzemen belül és kívül egyaránt megvalósítható akciók, mint az aláírásgyűjtés, a petíció vagy az éhségsztrájk. A felsorolt akciók minősítése kétséges, általában nem részesülnek a sztrájkot megillető védelemben. A munkáltató rendelkezésére álló eszköz a kizárás, a kollektív létszámleépítés, a rejtett feketelistázás vagy a blokád.

A direkt akciók legalapvetőbb formái a sztrájk, illetve a kizárás. Utóbbi egy vagy több munkáltató olyan szervezett akciója, amelynek során általában egy sztrájkra vagy azzal való fenyegetésre reagálva a munkáltató nem engedi be a munkavállalókat a munkavégzés helyére, nem fizet bért, hogy ily módon nyomást gyakoroljon rájuk, s közvetetten rábírja őket a sztrájk befejezésére, a sztrájkfenyegetés visszavonására. A kizárásról mint a munkáltató eszközéről a magyar szabályozás hallgat, ami tilalomként értelmezhető.

Az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdése biztosítja a munkavállalók sztrájkjogát: „Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.” A sztrájkról külön törvény, a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktv.) rendelkezik.

A sztrájk fogalma és fajtái a Sztrájktörvényben

A sztrájk fogalmát a Sztrájktv. nem határozza meg, az abban foglaltak alapján viszont az alább definíció rajzolódik ki: „A sztrájk a munkavállalók csoportjának ideiglenes és előre bejelentett munkabeszüntetése saját, illetve más munkavállalói csoportok gazdasági és szociális érdekeinek előmozdítása érdekében.” (Kajtár Edit: Magyar sztrájkjog a nemzetközi és az európai szabályozás fényében. Phd értekezés. http://doktori-iskola.ajk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Archiv2/kajtar_edit/kajtare_ertekezes_nyilv.pdf )

A Sztrájktv. a sztrájk alapesetén kívül két speciális esetet fogalmaz meg. A Sztrájktv. 1. § (4) bek.-e említi a szolidaritási sztrájkot. Sajátossága, hogy csak szakszervezet kezdeményezheti, és a sztrájk előtti egyeztetés mellőzhető. A törvény nem, csak az indokolása utal arra, hogy a szolidaritási sztrájk olyan munkáltatónál folyik, amelyiknek a sztrájkkövetelés orvoslására nincs lehetősége. A Sztrájktv. 2. § (3) bek.-e utal a figyelmeztető sztrájkra (bár e fogalmat nem használja): sztrájk az előzetes egyeztetés ideje alatt, egy alkalommal, legfeljebb két órát meg nem haladó időtartamban is folytatható. Az indokolás kiemeli, hogy e sztrájkra is vonatkoznak az általános feltételek (például a még elégséges szolgáltatás biztosításának kötelezettsége).

A sztrájk alanyai

A Sztrájktv. 1. § (1) bek.-e alapján a sztrájk joga a dolgozókat illeti meg. Az Alaptörvény XVII. cikk (2) bek.-e a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát fogalmazza meg. A „dolgozó” fogalmát sem a Sztrájktv., sem más jogszabály nem határozza meg. A megfogalmazás elavult és pontatlan, abból nem állapítható meg egyértelműen, mely foglalkoztatási jogviszonyban állókat illeti meg a sztrájkjog. Az Alaptörvény „munkavállaló” fogalma sem szűkíthető le azonban a Munka törvénykönyve hatálya alatt álló munkavállalókra. Egyes foglalkoztatotti csoportok esetében sztrájktilalom érvényesül, amit a Sztrájktv. 3. § (2) bek.-e fogalmaz meg. Így nem sztrájkolhatnak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál foglalkoztatottak, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hivatásos állományúak. Lényeges lehet kiemelni, hogy a sztrájk nem szakszervezeti jogosultság. A Sztrájktv. egyetlen esetben említi a szakszervezetet: az 1. § (4) bek. alapján a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga a szakszervezeteket illeti meg.

A munkaharc másik alanya, a sztrájkkövetelések címzettje elsősorban a munkáltató lehet (kivételt képeznek a fent felsoroltak, így az igazságszolgáltatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi, rendészeti szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok). Alanya lehet azonban a munkáltatón kívüli személy vagy szerv is. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma által alkotott, a sztrájkjog gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló 1/2013. (IV.8.) KMK vélemény úgy foglal állást, hogy a sztrájkjog gyakorlása nem korlátozható, nem szűkíthető a kollektív munkaügyi vita alanyai között felmerült, jogvitának nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő, kollektív szerződéses, vagy annak minősülő megállapodás eléréséhez biztosított jogra. Ez az értelmezés következik a Sztrájktv. 2. § (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezésből is, miszerint amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Kormány öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét. A sztrájkjog nem kizárólag csak a munkáltató és a munkavállaló viszonylatában értelmezhető; a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos (gazdasági és szociális) jogot, kötelezettséget ugyanis nemcsak a munkáltató, hanem kívülálló személy, vagy szerv is gyakorolhat, akinek az intézkedése ez esetben munkáltatói intézkedésnek minősül.

A sztrájk célja

A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására illeti meg a sztrájk joga. Az 1/2013. (IV.8.) KMK vélemény szerint a sztrájk a munkavállalókat közvetlenül érintő gazdaság-, szociálpolitikai és munkaügyi kérdések megoldását szolgálhatja.

A jogellenes sztrájk esetei, a sztrájk jogszerűsége megállapításának eljárási rendje

A jogellenes sztrájk eseteit a Sztrájktv. 3. §-a sorolja fel: 

  • A sztrájk az 1. § (1) bekezdésébe ütközik, azaz nem a dolgozók gazdasági és szociális érdekek biztosítására hirdetik meg. [Sztrájktv. 3. § (1) bek. a) pont]
  • A sztrájk az 1. § (3) bekezdésébe ütközik, a sztrájkjog gyakorlása során a munkavállalók együttműködési kötelezettségüket megszegik vagy a sztrájkjoggal visszaélnek [Sztrájktv. 3. § (1) bek. a) pont].
  • A sztrájk a 2. § (1) bekezdésébe ütközik, azaz az előzetes egyeztetés szabályait a sztrájkolók megszegik [Sztrájktv. 3. § (1) bek. a) pont].
  • A sztrájk a 4. § (2) bekezdésébe ütközik, azaz annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, a sztrájk a még elégséges szolgáltatás teljesítését gátolja [Sztrájktv. 3. § (1) bek. a) pont].
  • A sztrájk célja az Alaptörvénybe ütközik [Sztrájktv. 3. § (1) bek. b) pont].
  • A sztrájkot olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben folytatják, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik [Sztrájktv. 3. § (1) bek. c) pont].
  • A sztrájkot kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében folytatják, a kollektív szerződés hatályának ideje alatt [Sztrájktv. 3. § (1) bek. d) pont].
  • A sztrájkot igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál szervezik; az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok megsértésével gyakorolják a sztrájk jogát; a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hivatásos állományúak sztrájkolnak [Sztrájktv. 3. § (2) bek.].
  • A sztrájk az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy elemi kár elhárítását gátolja [Sztrájktv. 3. § (3) bek.].

A sztrájkkövetelések kapcsán a bírói gyakorlat kiemeli, hogy több sztrájkkövetelés esetén a sztrájk jogszerű, ha van legalább egy olyan követelés, amely törvénybe nem ütköző cél elérésére irányul (BH2011. 76. II.).

A Sztrájktörvény 5. §-a határozza meg a sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítására irányuló nemperes eljárás speciális szabályait. Az (1) bek. alapján az eljárást az kezdeményezheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több közigazgatási és munkaügyi bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A (2) bek. szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság öt munkanapon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után dönt. A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság öt munkanapon belül dönt.

Előzetes egyeztetés

A Sztrájktv. 2. §-a tartalmazza a sztrájkot megelőző egyeztetés főbb szabályait. Az (1) bek. értelmében sztrájk csak akkor kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában a felek egyeztető eljárást folytattak le, és az nem vezetett eredményre. Az előzetes egyeztetésre hét nap áll a felek rendelkezésére. Sztrájk kezdeményezhető akkor is, ha az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre.

Az 1/2013. (IV.8.) KMK vélemény alapján a kollektív munkaügyi vita nem szűkíthető le a munkavállalók és a munkáltató közti érdekvitára. A (2) bek. rendelkezik arról az esetről, ha a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg. Ez esetben a Kormányt terheli az a kötelezettség, hogy öt napon belül kijelölje az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét. Több munkáltatót érintő sztrájk esetében a munkáltatók kérelemre kötelesek képviselőjüket kijelölni.

Mint arról már szó esett, az egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal sztrájk tartható, azonban annak az időtartama a két órát nem haladhatja meg.

A Sztrájktv. 4. § (1) bek.-e szerint az ellenérdekű feleknek az egyeztetést a vitás kérdések rendezésére a sztrájk ideje alatt is folytatniuk kell. Kötelesek továbbá gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről is.

A még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei

A Sztrájktv. 4. § (2) bek.-e alapján annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél –, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A (3) bek. értelmében a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.

Jelenleg két ágazati jogszabály, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 39. §-a, valamint a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 34. §-a határozza meg, hogy sztrájk esetén e területeken a még elégséges szolgáltatás körébe mely szolgáltatások biztosítása, milyen mértékben és feltételekkel tartozik.

A Sztrájktv. 4. § (4) bek.-e alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság eljárására az 5. § (1) bekezdésének hatásköri és illetékességi szabályait, valamint az 5. § (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az eljárási szabályok tehát nagyrészt megegyeznek a sztrájk jogellenességének, illetve jogszerűségének megállapítására irányuló eljáráséval.

Az 1/2013. (IV.8.) KMK vélemény kifejti, hogy a két nemperes eljárás elkülönül, mindkét eljárás egymástól függetlenül, önállóan is kezdeményezhető. Lényeges különbség, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek megállapítására irányuló eljárásnak kizárólag a sztrájk megtartását megelőzően lehet helye, míg a sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítására irányuló eljárásnak a tényleges munkabeszüntetés előtt és azt követően is. Eltér a lehetséges kérelmezők köre is: a Sztrájktv. 4. § (3) bek.-e iránti eljárás a sztrájkot megelőző egyeztetésben résztvevő ellenérdekű felek bármelyikének kérelmére, míg a Sztrájktv. 5. § (1) bek.-e szerinti eljárás annak a kérelmére indulhat, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik.

Az, hogy a jogalkotó a még elégséges szolgáltatásról való döntést a bíróság hatáskörébe adta, számos jogalkalmazási problémát eredményezett, így az 1/2013. (IV.8.) KMK vélemény iránymutatóként azt is megfogalmazza, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a bíróságnak a felek által megtett ajánlatok külön-külön való vizsgálatával az egyik fél által tett ajánlat elfogadásáról rendelkező határozat meghozatalával lehetséges döntenie.

A Sztrájktv. a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóként jelöli meg a közforgalmú tömegközlekedés és távközlés terén működő, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveket. E felsorolás példálózó jellegű. A gyakorlatban ugyancsak problematikus, mely munkáltatók minősülnek ilyennek.

Magatartási szabályok, jogok és kötelezettségek a sztrájk során

A Sztrájktv.1. § (2) bek.-e rögzíti, hogy a sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. E szabály nem csak a munkáltatókra, hanem a sztrájk kezdeményezőire is kötelezettséget ró. A bírói gyakorlat szerint a munkáltató kizárólag az alapvető szolgáltatásnak minősülő tevékenység tekintetében jogszerűen élhet a sztrájkoló munkavállalók helyettesítésére új munkavállalók felvételének jogával (BH2013. 77.).

A Sztrájktv. 1. § (3) bek.-e előírja a munkáltatók és a munkavállalók együttműködési kötelezettségét, valamint a sztrájkjoggal való visszaélés tilalmát. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság szerint például az előzetes egyeztetés akkor felel meg az együttműködési kötelezettséggel szembeni elvárásnak, ha a munkaügyi vitában a szakszervezet világosan és egyértelműen megjelöli álláspontját, a sztrájkot meg kell hirdetni, a sztrájk meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell, ki, milyen konkrét követelés végett, mely napra, mely naptól, mely munkáltatónál hirdeti meg a sztrájkot, az elégséges szolgáltatásra vonatkozó tárgyalásokon a szolgáltatás mértékére és feltételeire vonatkozóan világos és részletes, adatokkal alátámasztott ajánlatot kell tenni, ezekről kellő részletességű és követhető egyeztetést kell lefolytatni, azt megfelelően dokumentálni kell. (Fővárosi Munkaügyi Bíróság 5.Mpk.50.039/2011/2.)

Az együttműködési kötelezettség megszegése, valamint a sztrájkjoggal való visszaélés a sztrájkot jogellenessé teszi.

A Sztrájktv. 4. § (1) bek.-e szerint a sztrájk ideje alatt is gondoskodni kell a személy- és vagyonvédelemről.

A jogszerű sztrájk alatt a munkavállalót munkavégzési kötelezettség általában nem terheli (BH2002. 112.). A Sztrájktörvény 6. § (1)-(4) bek.-e szerint a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok, a sztrájk miatt kiesett munkaidőre azonban – eltérő megállapodás hiányában – a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.

Dr. Schnider Marianna munkajogi szakjogász, SzMDSz érdekvédelmi alelnök