Gyakran Ismételt Kérdések a szociális ágazati sztrájkról

A sztrájkútmutató mellett is sok kérdést tesztek fel az április 20-i szociális ágazati sztrájkkal kapcsolatban, a gyakori kérdéseket kigyűjtöttük, és itt is válaszolunk. A lista biztosan bővül majd, figyeljétek a bejegyzést!

 

sztrajk_szeles_kep.png 

Figyelem: a sztrájk szervezéséhez, bejelentéséhez stb. szükséges iratminták az SzMDSz és a BDDSZ honlapjáról is letölthetők! http://szmdsz.hu/sztrajk.htm

Csak szakszervezeti tag sztrájkolhat?

Nem, bárki részt vehet a sztrájkban, aki az ágazatban dolgozik, mindegy, hogy tagja-e a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság tagszervezeteinek vagy más szakszervezetnek, vagy nem szakszervezeti tag.

Jár-e fizetés a sztrájk idejére?

Főszabály szerint nem. De a sztrájktörvény lehetővé teszi, hogy ettől eltérően állapodjanak meg, vagyis járjon díjazás a sztrájk idejére is. Van olyan intézmény, ahol kollektív szerződés rendelkezik így, máshol a helyi sztrájkbizottság köthet ilyen megállapodást a munkáltatóval, de a munkáltató egyoldalúan is hozhat ilyet döntést.

Le kell-e dolgozni a sztrájk miatt kiesett időt?

A sztrájk ideje munkaidő, munkavégzési kötelezettség nélkül, a munkaidőkeretet csökkenti, az itt kiesett időt „rendes munkaidőben” nem pótoltathatja be a munkáltató.

Hol kell tartózkodni a sztrájk idején?

A sztrájk idején az intézményben kell tartózkodni. Lehetőleg pihenőben vagy más olyan helyiségben, ahol a sztrájkban részt nem vevő dolgozókat nem akadályozzák a munkavégzésben.

Egész napos sztrájk idején meddig kell az intézményben tartózkodni?

A dolgozóknak a beosztás szerinti munkaidejükben kell az intézményben tartózkodniuk. A helyi sztrájkbizottság tagjait viszont arra kérjük, a teljes sztrájk idején tartózkodjanak az intézményben, hogy figyelemmel tudják kísérni a sztrájkot, vitás esetekben közbeavatkozhassanak stb.

Mikor kell bejelenteni a sztrájkot a munkáltatónak?

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság azt vállalta a még elégséges szolgáltatások megállapítására vonatkozó bírósági eljárásban, hogy legalább 48 órával korábban értesíteni kell a munkáltatót és az ügyfeleket/hozzátartozókat az intézményi sztrájkról.

Ha a sztrájkig kevesebb, mint 48 óra van, lehet csatlakozni a sztrájkhoz?

Ha az intézményben a helyi sztrájkbizottság bejelentette a munkáltatónak a sztrájkot, ahhoz a sztrájk megkezdéséig bármely dolgozó csatlakozhat. Ha az intézménynél nem alakult helyi sztrájkbizottság, vagy nem jelentették be a sztrájkot a munkáltatónak és/vagy az ügyfeleknek a sztrájk előtt legalább 48 órával, arra kérjük a dolgozókat, hogy ne lépjenek sztrájkba, helyette kék szalaggal tiltakozzanak!

Az intézményvezető szerint jogellenes a sztrájk, legalább nyolc nappal előbb be kellett volna jelentenünk, figyelmeztetéssel fenyeget. Mitévők legyünk?

A munkáltató valószínűleg félreértelmezi a sztrájktörvényt, amely valóban hét napos egyeztetést ír elő főszabályként, a sztrájkkövetelések egyeztetésére. De ezt az egyeztető eljárást nem a munkáltatónak és a sztrájkolóknak kell lefolytatniuk, hanem a Szociális Ágazati Sztrájkbizottságnak és a kormány képviselőjének. Az egyeztetések 2013 novembere óta folynak, vagyis a hét nap már 2013-ban letelt. A Sztrájkbizottság azt vállalta, hogy legalább 48 órával a sztrájk előtt kell a sztrájkot a munkáltatónak bejelenteni. A sztrájk helyi szervezőit csak ez a 48 órás határidő köti. A sztrájk jogellenességét a bíróság jogosult megállapítani, a jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozóval szemben pedig semmilyen hátrányos intézkedést nem lehet hozni.

Senkit nem lehet kényszeríteni sem arra, hogy részt vegyen a sztrájkban, sem arra, hogy ne vegyen részt. Ezt a kötelezettséget a munkáltatónak is be kell tartania, minden, a sztrájk elkerülésére vagy abbahagyására irányuló kényszer, akár csak szóbeli fenyegetés alkalmazása a munkáltató részéről tilos és jogellenes!

Az iratminták közt szereplő megállapodás-tervezetben mit kell kikötni az együttműködési kötelezettséggel kapcsolatban?

A Sztrájktörvény szerint az együttműködési kötelezettség megsértésével tartott sztrájk jogellenes. Azt azonban nem határozza meg a törvény, mi tartozik pontosan az együttműködési kötelezettség körébe. Olyan részletkérdéseket lehet kikötni – a későbbi viták elkerülése érdekében –, mint például:

  • a munkáltatóval való egyeztetés (sztrájkot megelőző, sztrájk ideje alatti) szabályai,
  • vitás kérdések feloldásának módja,
  • a sztrájk (időpont, időtartam) bejelentésének módja, határideje (min. 48 órával a sztrájk előtt),
  • az ügyfelek tájékoztatásának módja, határideje (min. 48 órával a sztrájk előtt),
  • a sztrájkban részt vevő dolgozók magatartási szabályai,
  • stb.

Lehet-e helyettesíteni a sztrájkoló dolgozót?

A munkáltató utasíthatja arra a nem sztrájkoló dolgozókat, hogy végezzék el a sztrájkoló kollégák munkáját is. A munkajogi szabályokat viszont be kell tartania (pl. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai). A sztrájk idejére tilos a munkaerő-kölcsönzés.

Szabadságát töltő dolgozó berendelhető-e a sztrájk idejére?

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. A sztrájk adott esetben minősülhet a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő oknak. A dolgozónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni; a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. Annak azonban semmi akadálya, hogy a visszatérő dolgozó sztrájkba lépjen.

Felmentési idejét töltő dolgozó berendelhető-e a sztrájk idejére?

A felmentési idő alatt nem terheli rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség a dolgozót, a törvény nem ad lehetőséget a megszakításra sem (szemben a szabadsággal például), a felmentési időről nem lehet visszahívni a dolgozót.

Mi van akkor, ha nem akar mindenki sztrájkolni?

A sztrájkban való részvétel önkéntes, senkit nem lehet kényszeríteni a sztrájkban való részvételre. A sztrájk ettől még megtartható.

Miért kell előzetesen felmérni, hányan vállalnák a sztrájkot?

A sztrájkhajlandóságot előzetesen fel kell mérni, hogy a szervezők lássák, van-e értelme egyáltalán a sztrájkba fogni. De bárki meggondolhatja magát (mindkét irányban), sem a sztrájkra, sem az attól való tartózkodásra nem lehet kényszeríteni senkit.

Milyen részvételi aránnyal tarthatunk sztrájkot?

Erre nincsen általános szabály, helyben, a szervezőknek kell látniuk, hogy a felmérés szerinti sztrájkhajlandóság mellett látványos lehet-e a sztrájk. Van, ahol 50 %-os támogatottság mellett sem vállalják fel, van, ahol néhány dolgozó kedvéért is megalakították a sztrájkbizottságot. Csak rajtatok múlik!

A munkáltató kéri a sztrájkolók névsorát, kötelesek vagyunk átadni?

A sztrájkban részt vevők előzetes felmérése a szervezőknek jelent segítséget, a munkáltató nem követelheti előre a sztrájkolók névsorát. Előzetesen nem nyilatkoztathatja a dolgozókat, ki vesz részt a sztrájkban, nem kérheti a sztrájkolók név szerinti megnevezését a szervezőktől sem. A még elégséges szolgáltatás betartása miatt viszont érdemes arról tájékoztatni, hogy az egyes munkakörökben dolgozók közül hányan vennének részt a sztrájkban. A helyi sztrájkbizottság igyekezzen megállapodni a munkáltatóval arról, hogy a még elégséges szolgáltatást a sztrájkban részt nem vevőkkel végeztesse el a munkáltató.

Kinek kell bejelenteni a sztrájkot? Az igazgatónak vagy az önkormányzatnak?

A sztrájk szervezői a munkáltató felé kötelesek jelezni a sztrájkot, és a munkáltatóval kell tárgyalniuk is. A fenntartó felé a munkáltatónak kell jeleznie a sztrájkot. (Ettől függetlenül sokan kértetek mintát a bejelentéshez, így az is elkészült.)

A közalkalmazotti tanács egyik tagja a helyi sztrájkbizottság tagja lett. Mi a teendő?

A közalkalmazotti / üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles, sztrájkot nem szervezhet, a sztrájkot nem támogathatja, és nem akadályozhatja. A közalkalmazotti / üzemi tanács sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel. Javasoljuk, hogy az érintett dolgozó írásban tájékoztassa a közalkalmazotti tanács elnökét, tagjait és a munkáltatót, hogy a sztrájk szervezésében részt vesz, így megbízatása a sztrájk végéig szünetel.

A munkáltató burkoltan fenyeget vagy akadályozza a sztrájkot, máshol egyszerűen nem engedi, például a másnapi Bölcsődék Napjára tekintettel. Mire hivatkozhatunk?

A Sztrájktörvény 1. § (1)-(2) bekezdése szerint a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – a Sztrájktörvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga. A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. Ezt a bíróság is megerősítette, ld. pl. a BH2013. 77. sz.: „A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni, a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni.”

A Bölcsődék Napja nem befolyásolja a sztrájkhoz való jogot, munkaszüneti napot vagy nevelés-gondozás nélküli munkanapot megelőző vagy követő napon is lehet sztrájkolni.

A munkáltató szerint a még elégséges szolgáltatásra vonatkozó konkrét javaslatot (hány fő, milyen munkakörben, miként köteles biztosítani stb.) a sztrájkbizottságnak kell kidolgoznia, és az elégséges szolgáltatást a sztrájkoló dolgozóknak kell biztosítaniuk. Valóban így van?

A Sztrájktörvény 4. § (2) bekezdése szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél –, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ez vonatkozik a szociális ágazat legtöbb területére is. A Fővárosi Törvényszék jogerős határozatot hozott a még elégséges szolgáltatásról (amit azóta a Kúria is megerősített), az ebben részletezett szolgáltatást kell nyújtani a sztrájk idején. Ennek megszervezése azonban elsősorban a munkáltató felelőssége, mint ahogy általában a szolgáltatás megszervezése is. Ha a sztrájkban nem vesz részt mindenki, elsősorban a sztrájkban részt nem vevő dolgozókkal kell megoldani a még elégséges szolgáltatás biztosítását, akár rendkívüli munkaidőben („túlórában”) vagy munkaszerződéstől/kinevezéstől eltérő foglalkoztatással (átirányítás = más munkakörbe tartozó feladatok elvégzése) vagy többletfeladat végeztetésével. Ha a sztrájkban minden dolgozó részt vesz, vagy annyian vesznek részt, hogy a munkát végzők nem elegendők a még elégséges szolgáltatás biztosításához, akkor a sztrájk szervezőinek a felelőssége, hogy „pótolják” a hiányzó munkaerőt, vagyis a sztrájkot támogatók közül is munkába álljanak annyian, hogy a még elégséges szolgáltatást biztosítani lehessen.

A fenntartó levelet küldött a munkáltatónak, tájékoztatást kér, részt vesznek-e a dolgozók a sztrájkban. Ez jogszerű?

Amíg a fenntartó és/vagy a munkáltató nem alkalmaz kényszerítő eszközöket a sztrájktól való tartózkodásra, nem fenyegeti a dolgozókat, nem kell megijedni, semmi akadálya nincs annak, hogy a fenntartó érdeklődjön a munkáltatónál a sztrájkról. Más kérdés, hogy a dolgozók legkésőbb 48 órával a sztrájk előtt is dönthetnek a csatlakozásról, az intézmény egyes dolgozói pedig akár a sztrájk megkezdése után is csatlakozhatnak, így a sztrájk befejezéséig a munkáltató nem is tud hiteles információkkal szolgálni.

Az ügyfeleket/hozzátartozókat kell-e tájékoztatni a sztrájkról és ha igen, mikor?

A bíróság előtt azt vállaltuk, hogy a munkáltatót és az ügyfeleket/hozzátartozókat is legkésőbb a sztrájk előtt 48 órával kell tájékoztatni a sztrájkról. Ezt az egyes intézményeknél a helyi sztrájkbizottságoknak kell megtenniük, a helyben szokásos módon (faliújság, bejáratnál kifüggesztett értesítés stb.).

A szakszervezet tisztségviselője az összevont intézmény olyan telephelyén dolgozik, ahol egyébként nincs helye sztrájknak. Részt vehet a sztrájk szervezésében?

Több ellátástípusnál, főleg a gyermekvédelmi szakellátásoknál nincs helye sztrájknak. Az itt dolgozók nem sztrájkolhatnak, de egyébként a sztrájk szervezésében, a helyi sztrájkbizottság munkájában részt vehetnek.

A munkáltatómnak több telephelye van, de nem mindegyikben csatlakoznának a sztrájkhoz. Így is sztrájkolhatunk?

A sztrájkhoz nem csak akkor lehet csatlakozni, ha minden dolgozó vagy minden telephely sztrájkolna. Minél többen csatlakoznak, annál nagyobb eredményt érhetünk el, de nem lehet kényszeríteni senkit, hogy sztrájkoljon. Ha csak néhány telephelyen csatlakoznak, akkor is meg kell tartani és kiállni a követelésekért!

Csak hétfőn zárul a sztrájkfelmérés, elég, ha utána jelentjük be a munkáltatónak a sztrájkot?

Nagyon fontos, hogy a munkáltatónak legkésőbb a sztrájk előtt 48 órával be kell jelenteni, ha az intézménynél csatlakoznak a sztrájkhoz. Ugyanilyen fontos, hogy az ügyfeleket/hozzátartozókat is legkésőbb a sztrájk előtt 48 órával tájékoztatni kell a sztrájkról, és arról, hogy milyen szolgáltatást nyújt az intézmény a sztrájk alatt. A munkáltatót írásban is tájékoztathatjátok, akár e-mailben a hétvégén vagy hétfő reggel, az ügyfeleket pedig a helyben szokásos módon, például faliújságon, bejáratra kifüggesztett plakáton stb. Lényeges, hogy minden telephelyen tájékoztassátok az ügyfeleket!

A munkáltatóval legkésőbb a sztrájk előtt 48 órával meg kell állapodni?

Csak a bejelentés határideje kötött, a munkáltatóval való egyeztetés a személy- és vagyonvédelemről, a díjazás kérdéseiről, a sztrájk megvalósításának egyéb kérdéseiről a sztrájk kezdetéig vagy akár a sztrájk ideje alatt is tarthat.

 

Frissítve: 2016. április 16. 13:13

Dr. Schnider Marianna

Címkék: sztrájk