A túlórás cikk margójára
A „Nem túlórázol? Biztos vagy benne?” című írásunk már az elmúlt két napban is több kérdést generált. Most ezek közül válaszolunk kettőre.
Nyolc órával több vagy kevesebb, maradhat?
Az elsőt egy konkrét példán szemléltetjük:
Kéthavi munkaidőkeretben, 40 munkanappal számolva a ledolgozandó órák száma 40*8=320 óra. A munkáltató az egyik pihenőnapra 8 óra rendkívüli munkaidőt rendel el. A munkaidőkeret végén kiderül, hogy a ledolgozott munkaidő épp ezzel a nyolc órával együtt 320 óra. Kérdés, mivel a ledolgozott óraszám nem haladta meg a munkaidőkeretben elrendelhető törvényes óraszámot, a 8 óra betudható-e a munkaidőkeret terhére?
A válasz rövid: nem. A rendkívüli munkaidőnek négy esete van, ebből az egyik a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés, míg egy másik a munkaidőkereten felüli munkavégzés. A kettő nem eshet egybe, és nincs átjárás a két intézmény között. Ha a munkáltató a munkaidő-beosztástól eltérően utasít munkavégzésre, az mindig rendkívüli munkaidőnek minősül, amit díjazni kell. Ez teljesen független attól, hogy egyébként a munkáltató rendes munkaidőként kevesebb órát osztott be, mint amit a törvény lehetővé tesz számára.
Túlórapótlék? Kösz, nem kérem!
A második kérdés: megéri-e a dolgozónak beleegyezni a munkaidő-beosztása módosításába?
Erre nem lehet egyértelmű választ adni, korántsem mindegy ugyanis, milyen tényezők játszanak közre, mi mozgatja a feleket. Ismerünk olyan munkahelyi viszonyokat, olyan élethelyzeteket, amelyek között mindkét fél nyer az „ügyleten”: kölcsönös együttműködés és rugalmasság alakult ki a felek közt, a dolgozó tudja, hogy viszonossági alapon működik a dolog, hasonló helyzetben a munkáltató is maximálisan figyelembe veszi a dolgozó érdekét, és egyik sem kockáztatja a köztük lévő jó viszonyt azzal, hogy „befeszül”.
Más oldalról viszont tisztában kell lenni azzal, hogy a dolgozó nem kis összegekről mond le azzal, hogy beleegyezését adja a munkaidő-beosztás módosításába.
Tegyük fel, hogy a dolgozó heti pihenőnapja (pihenőideje) keddre és szerdára esik. A munkáltató hétfőn jelzi, hogy kedden mégis dolgozni kell, viszont csütörtök szabad. A keddi munkavégzés ez esetben mint munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő rendkívüli munkaidőnek számít, amire vagy 100 % pótlék jár, vagy 50 % és egy másik pihenőnap. Ezen felül csütörtökre alapbér is jár (és jó esetben pl. műszakpótlék is), mivel a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő).
Ezzel szemben, ha a dolgozó beleegyezik a munkaidő-beosztás módosításába, sem a túlórapótlék, sem az állásidőre járó bér nem illeti meg.
Hogy forintosítsuk: Annak, akit garantált bérminimummal foglalkoztatnak (a szociális ágazati összevont pótlék nem számít be a pótlékalapba!), 161.000 Ft / 174 óra = 925 Ft/óra a bérpótlék számítási alapja. Vagyis pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidő esetén, 12 órás műszakban, csak a bérpótlék több, mint 11 ezer Ft! És hasonló összeggel számolhatunk az állásidőre járó bérnél is.
Erről mond le az a dolgozó, aki tűri, hogy a munkáltató kénye-kedve szerint módosítgassa a munkaidő-beosztást.
Óvatosságra intünk tehát a munkaidő-beosztás módosításával kapcsolatban. A megállapodás legyen megállapodás, amely a dolgozónak is érdekében áll, és amely a valódi akaratát tükrözi. Ha a munkáltatónál gyakorlat, hogy a munkaidő-beosztást napi szinten módosítja, pihenőnapról berendel, telefonos készenlétben tart, a dolgozók pedig csak nyelnek, nemigen beszélhetünk közös megegyezésről. Ilyen esetben okkal gyanakodhatunk, hogy jelentős összegű túlórapótlékkal tartozik a munkáltató.
Helyi csoportjaink, alapszervezeteink és tisztségviselőink sokat tehetnek azért, hogy az ilyen munkáltatói gyakorlatoknak gátat szabjanak, és rászorítsák a munkáltatót a törvények betartására.
Ha Neked is tartozik a munkáltató bérpótlékkal, fordulj az SzMDSz vagy az SZTDSZ helyi tisztségviselőjéhez. Ha munkahelyeden nem működik még SzMDSz csoport vagy SZTDSZ alapszervezet, csatlakozzatok hozzánk! Fordulj hozzánk, hogy segíthessünk!
Ha csatlakoznátok, keressetek minket az szmdsz.info@gmail.com vagy az info@sztdsz.hu címen, vagy telefonon a 061/473 02 14 számon, ahol üzenetet is hagyhattok.
SzMDSz - SZTDSZ
