2022. november 30-án megjelent és december 1-jén hatályba lépett a 485/2022. (XI. 30.) Korm. rendelet a szociális ellátórendszer veszélyhelyzeti működéséről.

A nappali ellátás, a szakosított ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, valamint a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak biztosítása során

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (3) bekezdésében,
• a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendeletben,
• a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben,
• a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben,
• a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 40/2018. (XII. 4.) EMMI rendeletben, valamint
• a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendeletben

meghatározott személyi és tárgyi feltételektől a fenntartó döntése alapján el lehet térni. Az eltérés egyetlen korlátja, hogy az ellátottak emberi méltósága és törvényben biztosított jogai nem sérülhetnek. (A veszélyhelyzeti jogalkotás célja minden bizonnyal nem a pozitív irányba való eltérés, ez esetben tényleg el tudunk képzelni olyan változtatást, amely nem járna együtt az ellátott jogainak sérelmével?)

Egy területre tér ki konkrétan is a jogszabály: A szociális alapszolgáltatás, a szakosított ellátás, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, valamint a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak fenntartója - az ellátottak emberi méltóságának és törvényben biztosított jogainak sérelme nélkül - az erre a célra korábban nem szolgáló épületet, épületrészt vonhat be a szolgáltatásba, több ingatlanban nyújtott szolgáltatás esetén azokat a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szolgáltatás helyéül szolgáló egyik épületben vonhatja össze, szolgáltatását a más fenntartó szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett, azonos szolgáltatása helyéül szolgáló épületében nyújthatja. Továbbá, a gyermekek esélynövelő szolgáltatásait működtető fenntartó a szolgáltatást köznevelési intézmény feladatellátása helyéül szolgáló épületben is nyújthatja, ha az a köznevelési intézmény alapfeladatai ellátását nem akadályozza, és ahhoz a köznevelési intézmény vezetője előzetesen hozzájárult.

Rendezi a kormányrendelet a fenntartó kötelezettségeit az épülettel kapcsolatos változtatás kapcsán, illetve az engedélyezés menetét. Ebből kiderül, hogy elég, ha csak az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság követelményei teljesülnek a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások esetén, a háború – de legalábbis az arra való hivatkozás - felmentést ad az alól, hogy a közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeket, a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásokat, az építéshatósági követelményeket, ideértve az akadálymentesítést is, továbbá a bentlakásos szociális intézmény jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket teljesíteni kelljen.

Ennél is súlyosabb azonban, hogy a kormányrendelet 2. § (1) bek.-e általában függeszti fel a fent felsorolt rendeletekben rögzített személyi és tárgyi feltételek alkalmazását, az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára”, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítására és kezelésére hivatkozva. A Szoctv. esetében konkrét jogszabályhelyre utal a kormányrendelet, ez alapján tehát nem kell a férőhelyszámra vonatkozó korlátnak érvényesülnie egy telephelyen. A többi jogszabály esetében viszont nem konkrét rendelkezéstől lehet eltérni, hanem általában a személyi és tárgyi feltételektől (nyilván nem véletlenül), ami a szűk értelemben vett szakmai előírásokon túlmenően akár valamennyi szabály felfüggesztését is jelentheti. Így például el lehet térni a szakmai létszámminimumra, illetve képesítési előírásokra vonatkozó szabályoktól, csak hogy a legkézenfekvőbb példát hozzuk.

A szociális és gyermekvédelmi ágazat válsága közismert. Óriási munkaerőhiány, alacsony bérek, rossz munkakörülmények, kóros alulfinanszírozottság. Ahelyett azonban, hogy a kormány javítani akarna a nagyrészt saját maga által előidézett katasztrofális helyzeten, inkább bebetonozza azt, olyan indokra hivatkozva, amelynek semmi köze a szociális ágazat válságához. A módosítás előrevetíti azt, hogy kollégáink még nehezebb körülmények között, még többet lesznek kénytelenek dolgozni, és sokkal rosszabb pozícióból kell indulniuk, ha mégis vennék a bátorságot, hogy kiálljanak a jogaik, érdekeik védelme érdekében.

Mivel a döntés egyelőre a munkáltató és a fenntartó kezében van, minden helyi szervezetünket felhívjuk arra, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel élve kérjenek tájékoztatást a tervezett döntésekről, azokról alkossanak véleményt, kezdeményezzenek konzultációt, érdemi tárgyalásokat. Ahol a szakszervezet részt vesz az önkormányzati érdekegyeztető fórumban, ott az érdekegyeztetés keretében is tárgyaljanak a tervezett változtatásokról.

Ne legyen kétségünk, ez még nem a gödör alja. Akinek a munkahelyén nincs szakszervezet, aki nem szakszervezeti tag, ne várja, hogy mások elintézik helyette, és majd csak úgy javul a helyzet. Cselekvés, aktivitás nélkül semmi nem változik, legfeljebb még rosszabb lesz. Van lehetőség helyi tárgyalásokra, párbeszédre, az érdekek ütköztetésére, használjuk ki!

A szakszervezet lehetőség, éljetek vele!

SZTDSZ - SzMDSz