Mai posztunkban egy bírósági döntés bemutatásán keresztül adunk választ egy sokakat érintő és a gyakorlatban vitatott kérdésre: jogosult-e jubileumi jutalomra az, aki nem közalkalmazottként, hanem munkavállalóként dolgozik valamely szociális intézményben vagy szociális szolgáltatónál? A Kúria szerint igen, még abban az esetben is, ha a szociális szolgáltató nem önálló jogi személy.

Az utóbbi időben ismét szép számmal kapunk kérdéseket a szabadsággal kapcsolatban, így frissítettük az e témában korábban írt összefoglalónkat.

A leglényegesebb szabályokat tartalmazó "Munkajogi elsősegély" nyomtatható formában (nyomtasd kétoldalasra, és hajtsd félbe) ide kattintva tölthető le. 

A Magyar Közlöny 2021. évi 13. számában megjelent a 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. Szokásosan ennek ismeretében készítettük el a szociális ágazat dolgozóira 2021. február 1-től vonatkozó "bértáblákat".

Számunkra egyértelmű, kik tartoznak a szociális ellátásban dolgozók körébe, de úgy tűnik, az oltási terv végrehajtói számára nem az. A tisztánlátás érdekében tájékoztatásért fordultunk az országos tisztifőorvoshoz, mai posztunkban ezt olvashatjátok: 

December 4-én jelent meg, és a kihirdetését követő napon hatályba lépett az 556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendjéről. Az alábbiakban a jogszabály azon rendelkezéseit részletezzük, amelyek a dolgozók munkavégzését szorosan érintik.

Örülünk, hogy több, mint fél évvel azután, hogy levélben fordultunk a miniszterelnökhöz a szociális dolgozók széles körű tesztelésének érdekében, a kormány végre döntött erről. 

Elégedettségre azonban sem a kihirdetett jogszabály, sem a visszajelzések alapján nincs okunk.

Ha Te sem értesz egyet azzal, hogy akár a kormányhivatalok téves jogértelmezése, akár a jogalkotó nemtörődömsége okán a dolgozók jelentős része kimaradjon a tesztelésből, írd alá petíciónkat, amelyben mások mellett ez a követelésünk is szerepel!

Az SZTDSZ és az SzMDSz követeli a megfelelő védőeszközök és anyagi források biztosítását a szociális ágazatban, a  munkájuk során megbetegedett vagy kontaktszeméllyé vált szociális dolgozók 100 %-os táppénzét, rendszeres tesztelést a szociális és gyermekvédelmi ellátás valamennyi területén, az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan ingyenes utazást a szociális dolgozóknak, valamint legalább 500.000 Ft egyszeri jutalmat, és érdemi bérintézkedéseket!

Ha egyetértesz a levélben foglaltakkal, kérjük, írd alá a Szabad a Hang! oldalon, és terjeszd ismerőseid körében is: 

https://szabad.ahang.hu/petitions/500-000-ft-jutalmat-es-50-os-beremelest-a-szocialis-agazatnak

Sajnos egyre több kollégát érint a szociális területen is, hogy vélhetően munkahelyén fertőződik meg az új koronavírussal, azonban nemcsak a betegséggel, hanem a táppénz iránti kérelmet elbíráló hatósággal is meg kell küzdenie. Nézzük, kinek, mikor és hogyan jár a 100 %-os táppénz!

Az elmúlt hetekben számtalan kérdést kaptunk a közalkalmazotti besorolás kapcsán: lenullázódik-e a közalkalmazotti jogviszonya annak, aki egy rövid időre a versenyszférába megy dolgozni, kerülhet-e valaki alacsonyabb fizetési fokozatba, mint az előző munkahelyén volt, miért kerül magasabb fokozatba a frissen felvett gondozó, mint az, aki évek óta ott dolgozik stb. A jogszabályok változnak, ezért korábbi írásainkat aktualizáljuk, és némileg kibővítve tesszük közzé ismét, kövessétek, fontos témákról lesz szó!

Legutóbb a szabadságra vonatkozó összefoglalónkat frissítettük, most következzék a párja: hogyan vehetjük igénybe a szabadságot?

A szociális ágazat évtizedes, egyre mélyülő válsága során a területen dolgozók társadalmi és anyagi megbecsültsége mélypontra került. A jövedelmi viszonyok a nemzetgazdasági átlagtól messze elmaradnak, és a kereseti rangsorban az utolsó helyre elegendőek. Állandósult a munkaerőhiány, amely a munkavállalókra fokozott terheket ró, és amely az életminőségük, egészségi állapotuk erőteljes romlásával jár. A COVID 19 járvány terjedésének megállítása érdekében végzett erőfeszítések ezeket a problémákat tovább élezték. Az ágazat dolgozói úgy érzik, a helytállásukért nem részesültek kellő anyagi ellentételezésben, és rendre elmaradtak az elismerésük szimbolikus gesztusai is.

Bármely munkahelyen előfordulhat, hogy a munkáltató adminisztratív hiba vagy egyéb ok folytán több munkabért (illetményt) folyósít a dolgozónak, mint amennyi őt törvényesen megilletné. De hogyan rendezhetik a túlfizetett munkabért?

Számos kérdés felmerül, milyen szabályok vonatkoznak a munkaidőre a szociális intézményekben, veszélyhelyzet idején. Most ezek közül vettünk sorra néhányat. 

 A Magyar Közlönyben ma jelent meg a 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, amely – a veszélyhelyzetre tekintettel – újabb lehetőséget ad a munkáltatóknak a munkajogi szabályok lazítására.

2020. április 5-én jelent meg, és a mai napon hatályba lépett a Kormány 88/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet során elrendelt működési rendjéről. Az alábbiakban főként a kormányrendeletnek a szociális területen történő munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezéseit vesszük sorra.

A múlt héttől bevezetett digitális oktatás, ahogy az óvodák és bölcsődék rendkívüli szünete miatt is sok szülő került nehéz helyzetbe, és teszi fel a kérdést, milyen lehetőségei vannak a munkáltatóval szemben, ha nincs kire hagynia gyermekét.

(Fotó: Pixabay)

A járványhelyzetre tekintettel levélben fordultunk az emberi erőforrások miniszteréhez. Levelünket az alábbiakban olvashatjátok.

(Fotó: Thaler Tamás)

A koronavírus munkajogi következményei kapcsán igyekeztünk körüljárni azt a munkáltatói utasítást, amelyet elsők között hoztak meg egyes szociális intézményekben. Nevezetesen, hogy aki külföldről érkezik haza, két hétig nem állhat munkába.

Mit tehet jogszerűen a munkáltató, milyen következményei lehetnek az utasításnak?

Alábbi cikkünk korábban megjelent már a blogon, most a koronavírus-járvány miatt felmerült kérdések miatt frissítettük, kiegészítettük, olvassátok.

Előrebocsátjuk, a leírtak a közalkalmazottakra és az őket foglalkoztató munkáltatókra is vonatkoznak.