Váratlanul korán, 2017. november 23-án megjelent a jövő évi pótlékemelésre vonatkozó jogszabály-módosítás, így már most tudni lehet, mekkora bérre számíthattok jövőre.

Legutóbbi cikkeink kapcsán újfent kiderült, hogy a címben szereplő kérdések kapcsán teljes tanácstalanság uralkodik munkavállalóknál, munkáltatóknál egyaránt. Egyik kérdés szüli a másikat, így most egy ismét konkrét példát mutatunk be, hogy válaszoljunk néhányra.

Október utolsó vasárnapjára esik a téli időszámítás kezdete, ami érinti a munkaidővel kapcsolatos szabályokat. Annak, akit ma éjszakára osztottak be, érdemes továbbolvasnia.

Elégedetlen vagy a béreddel, a munkakörülményekkel?

Egyedül végzed három ember munkáját, de ha bármi baj történik, csak Téged tesznek felelőssé?

Munkaruhát évek óta nem kapsz, egy napra csak egy pár gumikesztyű jut, és a szennyezett köpenyt otthon kell mosnod, ahol a családod ruháját is?

Hiába dolgozol szenteste, rángatnak be dolgozni szabadidődben, a családod mellől, erre semmilyen pótlékot nem fizetnek már évek óta?

Mit teszel azért, hogy ez ne így legyen?

Válogatás az Állj ki magadért! - Szociális szelfi-kampány képeiből

Öt éve, az új Mt. hatályba lépésével változott meg a műszakpótlék szabályozása, de sokszor még mindig problémát okoz, ki is jogosult a műszakpótlékra. Ma ennek nézünk utána, az életből vett példákkal.

Sok levelet kapunk a munkaidőt, pihenőidőt érintő problémákról, és tagjainktól, tisztségviselőinktől is azt látjuk, ezzel kapcsolatban van a legtöbb félreértés és szabálytalanság a munkahelyeken. A blogon eddig keveset írtunk erről a témáról, most pótoljuk a hiányt. Kövessétek, fontos szabályokról van szó!

Első bejegyzésünkből megtudhatod, mi számít munkaidőnek.

A „Nem túlórázol? Biztos vagy benne?” című írásunk már az elmúlt két napban is több kérdést generált. Most ezek közül válaszolunk kettőre. 

Nyolc órával több vagy kevesebb, maradhat?

Az elsőt egy konkrét példán szemléltetjük: 

Nincs abban semmi rendkívüli, hogy kollégáink, tagjaink zömmel valamilyen, a bérezéssel kapcsolatos munkahelyi vitában kérik a segítségünket: jól állapították-e meg az ágazati pótlék összegét, elszámolták-e a műszakpótlékot a hó végén, helyesen állapították-e meg a pótlékok alapját, sorolhatnánk. A fizetési papírokat vizsgálva aztán nem egyszer meglepődünk azon, hogy a kóros létszámhiány és fluktuáció ellenére nincs túlóra az adott munkahelyen, legalábbis ilyen címen nem fizettek pótlékot. Adja magát a kérdés: Nem túlórázol? Biztos vagy benne?

Újabban számolatlanul kapjuk a leveleket, kérdéseket. Nemcsak a szociális területen dolgozó kollégáktól, hanem ami sokkal meglepőbb, munkáltatóktól is, akik bizonytalanok a jogszabályokat illetően.

A mai posztban ezekből a levelekből emelünk ki ötöt (sajnos a végtelenségig folytathatnánk), és röviden cáfoljuk a munkáltatók állításait.

Tisztában vagy vele, milyen jogai vannak a közalkalmazotti tanácsnak? Ha nem, ezt el kell olvasnod! "Közkívánatra" sorozatunk második részében folytatjuk a közalkalmazotti tanács szabályainak ismertetését, ezúttal a működés és a jogkörök következnek. Bővebb, gyakorlati információkkal is hamarosan jelentkezünk - tisztségviselőink részére.

Az elmúlt hetekben több alapszervezetünk, csoportunk is jelezte, hogy közalkalmazotti tanács választására készül a munkahelyen. Segítségül összefoglaljuk a főbb szabályokat (tagjaink, tisztségviselőink részére rövidesen részletesebb, gyakorlatiasabb útmutató is készül):

Egyszer elbukott, most nekifutnak ismét?

2015-ben már megjelent egy módosító javaslat, amely a Munka törvénykönyve pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek lerontását célozta, „az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében” (idézet a 2015-ös javaslat indokolásából).  Akkor ez a rész kikerült a tervezetből, de most megint elérkezettnek látják az időt, hogy szigorítsanak a munkajogi szabályokon, így elővették a 2015-ös javaslatot, annak álságos és felháborító indokolásával együtt.

Sok levelet kapunk a munkaidőt, pihenőidőt érintő problémákról, és tagjainktól, tisztségviselőinktől is azt látjuk, ezzel kapcsolatban van a legtöbb félreértés és szabálytalanság a munkahelyeken. A blogon eddig keveset írtunk erről a témáról, most nekikezdünk pótolni a hiányt. Kövessétek, fontos szabályokról van szó!

Mai posztunkban az első számú kérdéssel foglalkozunk: mi számít munkaidőnek?

2017. február 15-én megjelent a Kormány 33/2017. (II.15.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjtvhr.) módosításáról.

2017. január 1-jével ismét változnak a bérek a szociális ágazatban; ahogy már megszokhattátok, közzétesszük a konkrét összegeket tartalmazó, aktuális táblázatainkat.

Az utóbbi időben újfent vita bontakozott ki abból az ágazatban dolgozó kollégáink körében, milyen hátrányokkal jár, hogy a szociális ágazatban nem „alapbéresítették” az elmúlt években kapott többletforrásokat, hanem pótlékok formájában kapják azokat. Most sorra vesszük a főbb juttatásokat a Kjt. és más jogszabályok alapján, aszerint, mibe számít bele a pótlék és mibe nem.

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottsággal való legutóbbi tárgyalásán a kormány képviselője ismertette a tárca elképzeléseit a szociális ágazat jövő évi bérintézkedéseiről. Ekkor már tudtuk, hogy 2017-ben és 2018-ban jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami kis lélegzetvételhez juttatja a dolgozók nagy részét. Az április 20-i sztrájkunkat követően világossá vált az is, hogy a kormány 9 milliárd forintot szán az ágazat 2017-es bérintézkedéseire - pontosabban 7,5 milliárd forintot, mivel a fennmaradó részt a bölcsődei kisgyermeknevelők pótlékára fordítják. A kérdés tehát nem az volt, hogy a minimálbéremelésen felül lesz-e béremelés, hanem az: hogyan osztják el a 7,5 milliárd forintot.

A minisztérium által nekünk is bemutatott táblázat azóta nyilvánosságra került. A számok tetszetősek, de érdemes megnézni, mi van mögöttük.

Korábban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy 2016. december 1-jével módosul a 257/2000. kormányrendelet, egész pontosan az ágazati pótlékok szabályozása. Íme részletesen a változások:

A kormány a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) ülésén a minimálbér 15 %-os, míg a garantált bérminimum 25 %-os emelésére tett javaslatot. Ilyen arányú emeléssel a minimálbér 127.650 Ft-ra, a garantált bérminimum pedig 161.250 Ft-ra nőne.