Szociális "béremelés" 2018-ban
Váratlanul korán, 2017. november 23-án megjelent a jövő évi pótlékemelésre vonatkozó jogszabály-módosítás, így már most tudni lehet, mekkora bérre számíthattok jövőre.
Váratlanul korán, 2017. november 23-án megjelent a jövő évi pótlékemelésre vonatkozó jogszabály-módosítás, így már most tudni lehet, mekkora bérre számíthattok jövőre.
Legutóbbi cikkeink kapcsán újfent kiderült, hogy a címben szereplő kérdések kapcsán teljes tanácstalanság uralkodik munkavállalóknál, munkáltatóknál egyaránt. Egyik kérdés szüli a másikat, így most egy ismét konkrét példát mutatunk be, hogy válaszoljunk néhányra.
Október utolsó vasárnapjára esik a téli időszámítás kezdete, ami érinti a munkaidővel kapcsolatos szabályokat. Annak, akit ma éjszakára osztottak be, érdemes továbbolvasnia.
Elégedetlen vagy a béreddel, a munkakörülményekkel?
Egyedül végzed három ember munkáját, de ha bármi baj történik, csak Téged tesznek felelőssé?
Munkaruhát évek óta nem kapsz, egy napra csak egy pár gumikesztyű jut, és a szennyezett köpenyt otthon kell mosnod, ahol a családod ruháját is?
Hiába dolgozol szenteste, rángatnak be dolgozni szabadidődben, a családod mellől, erre semmilyen pótlékot nem fizetnek már évek óta?
Mit teszel azért, hogy ez ne így legyen?
Válogatás az Állj ki magadért! - Szociális szelfi-kampány képeiből
Öt éve, az új Mt. hatályba lépésével változott meg a műszakpótlék szabályozása, de sokszor még mindig problémát okoz, ki is jogosult a műszakpótlékra. Ma ennek nézünk utána, az életből vett példákkal.
Sok levelet kapunk a munkaidőt, pihenőidőt érintő problémákról, és tagjainktól, tisztségviselőinktől is azt látjuk, ezzel kapcsolatban van a legtöbb félreértés és szabálytalanság a munkahelyeken. A blogon eddig keveset írtunk erről a témáról, most pótoljuk a hiányt. Kövessétek, fontos szabályokról van szó!
A „Nem túlórázol? Biztos vagy benne?” című írásunk már az elmúlt két napban is több kérdést generált. Most ezek közül válaszolunk kettőre.
Az elsőt egy konkrét példán szemléltetjük:
Kéthavi munkaidőkeretben, 40 munkanappal számolva a ledolgozandó órák száma 40*8=320 óra. A munkáltató az egyik pihenőnapra 8 óra rendkívüli munkaidőt rendel el. A munkaidőkeret végén kiderül, hogy a ledolgozott munkaidő épp ezzel a nyolc órával együtt 320 óra. Kérdés, mivel a ledolgozott óraszám nem haladta meg a munkaidőkeretben elrendelhető törvényes óraszámot, a 8 óra betudható-e a munkaidőkeret terhére?
Nincs abban semmi rendkívüli, hogy kollégáink, tagjaink zömmel valamilyen, a bérezéssel kapcsolatos munkahelyi vitában kérik a segítségünket: jól állapították-e meg az ágazati pótlék összegét, elszámolták-e a műszakpótlékot a hó végén, helyesen állapították-e meg a pótlékok alapját, sorolhatnánk. A fizetési papírokat vizsgálva aztán nem egyszer meglepődünk azon, hogy a kóros létszámhiány és fluktuáció ellenére nincs túlóra az adott munkahelyen, legalábbis ilyen címen nem fizettek pótlékot. Adja magát a kérdés: Nem túlórázol? Biztos vagy benne?
Újabban számolatlanul kapjuk a leveleket, kérdéseket. Nemcsak a szociális területen dolgozó kollégáktól, hanem ami sokkal meglepőbb, munkáltatóktól is, akik bizonytalanok a jogszabályokat illetően.
A mai posztban ezekből a levelekből emelünk ki ötöt (sajnos a végtelenségig folytathatnánk), és röviden cáfoljuk a munkáltatók állításait.
ORSZÁGOS SAJTÓKÖZLEMÉNY
A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság (melynek tagjai: a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Munkások Szakszervezete és az Autonóm Területi Szakszervezet) határozottan tiltakozik a Magyar Közlöny 107. számában megjelent 1440/2017. (VII. 4.) Korm. határozatban foglaltak ellen!
A 2016. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról szóló kormányhatározat rendelkezése szerint az Emberi Erőforrások Miniszterének 90 millió Ft közpénzt kell a versenysport támogatására átcsoportosítani a szociális humánszolgáltatók részére biztosított, 2016-ban fel nem használt szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő̋ támogatásból.
Sztrájkbizottságunk évek óta küzd a szociális ágazatban dolgozók anyagi megbecsüléséért, amiért több akciót is szervezett: petíciónkhoz több mint 40 000 támogató aláírást gyűjtöttünk össze és adtunk át a miniszternek, számos alkalommal szerveztünk utcai demonstrációt, 2016. április 20. napján egynapos sztrájk megtartására is sor került.
Az önálló́ bértábla vagy a kiegészítő̋ pótlékrendszer bevezetése közti választás kizárólag a kormány döntésén múlt, kárvallottjai azonban a dolgozók, akik hónapról hónapra jelentős összegtől esnek el azáltal, hogy az ágazati pótlék több rendszeres vagy alanyi jogon járó́ juttatásuknak nem képezi alapját.
Mindemellett sok helyen nem a jogszabálynak megfelelően határozták meg az egyes dolgozók ágazati pótlékának összegét. A területen nagy a fluktuáció és az elvándorlás, illetve jelentős az üres állások száma is. Feltételezzük, hogy a fenti okok vezettek ahhoz, hogy pénzmaradvány keletkezett. Álláspontunk szerint ez a 90 millió forint valójában azokat a szociális ágazatban dolgozókat illeti meg, akik a mindennapokban ott állnak az idős ellátottak, a fogyatékos embertársaink és a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek mellett.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az amúgy is súlyosan forráshiányos szociális és gyermekvédelmi ágazatban keletkező maradványokat ne ágazati célokra használják fel!
Sztrájkbizottságunk már januárban kezdeményezte, hogy a szociális ágazati összevont pótlék és a bölcsődei pótlék összege beszámítódjék az illetménynövekedés, a jubileumi jutalom, valamint egyes bérpótlékok számítási alapjába. Erre a mai napig nem kaptunk hivatalos választ, pedig úgy tűnik, hogy a fedezet egy része vagy akár egésze rendelkezésre állt!
A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság az akciókkal elért forrásokért kiáll, és határozottan elutasítja, hogy a dolgozóknak járó közpénzből a versenysportot támogassák! Ezért felszólítjuk a kormányt, hogy vonja vissza a kormányhatározatot, és azonnali egyeztetést folytasson Sztrájkbizottságunkkal a 90 millió Ft ágazaton belüli felhasználásáról.
Budapest, 2017. július 6.
Szociális Ágazati Sztrájkbizottság
Tisztában vagy vele, milyen jogai vannak a közalkalmazotti tanácsnak? Ha nem, ezt el kell olvasnod! "Közkívánatra" sorozatunk második részében folytatjuk a közalkalmazotti tanács szabályainak ismertetését, ezúttal a működés és a jogkörök következnek. Bővebb, gyakorlati információkkal is hamarosan jelentkezünk - tisztségviselőink részére.
Az elmúlt hetekben több alapszervezetünk, csoportunk is jelezte, hogy közalkalmazotti tanács választására készül a munkahelyen. Segítségül összefoglaljuk a főbb szabályokat (tagjaink, tisztségviselőink részére rövidesen részletesebb, gyakorlatiasabb útmutató is készül):
2015-ben már megjelent egy módosító javaslat, amely a Munka törvénykönyve pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek lerontását célozta, „az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében” (idézet a 2015-ös javaslat indokolásából). Akkor ez a rész kikerült a tervezetből, de most megint elérkezettnek látják az időt, hogy szigorítsanak a munkajogi szabályokon, így elővették a 2015-ös javaslatot, annak álságos és felháborító indokolásával együtt.
Sok levelet kapunk a munkaidőt, pihenőidőt érintő problémákról, és tagjainktól, tisztségviselőinktől is azt látjuk, ezzel kapcsolatban van a legtöbb félreértés és szabálytalanság a munkahelyeken. A blogon eddig keveset írtunk erről a témáról, most nekikezdünk pótolni a hiányt. Kövessétek, fontos szabályokról van szó!
Mai posztunkban az első számú kérdéssel foglalkozunk: mi számít munkaidőnek?
2017. február 15-én megjelent a Kormány 33/2017. (II.15.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjtvhr.) módosításáról.
2017. január 1-jével ismét változnak a bérek a szociális ágazatban; ahogy már megszokhattátok, közzétesszük a konkrét összegeket tartalmazó, aktuális táblázatainkat.
Az utóbbi időben újfent vita bontakozott ki abból az ágazatban dolgozó kollégáink körében, milyen hátrányokkal jár, hogy a szociális ágazatban nem „alapbéresítették” az elmúlt években kapott többletforrásokat, hanem pótlékok formájában kapják azokat. Most sorra vesszük a főbb juttatásokat a Kjt. és más jogszabályok alapján, aszerint, mibe számít bele a pótlék és mibe nem.
A Szociális Ágazati Sztrájkbizottsággal való legutóbbi tárgyalásán a kormány képviselője ismertette a tárca elképzeléseit a szociális ágazat jövő évi bérintézkedéseiről. Ekkor már tudtuk, hogy 2017-ben és 2018-ban jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami kis lélegzetvételhez juttatja a dolgozók nagy részét. Az április 20-i sztrájkunkat követően világossá vált az is, hogy a kormány 9 milliárd forintot szán az ágazat 2017-es bérintézkedéseire - pontosabban 7,5 milliárd forintot, mivel a fennmaradó részt a bölcsődei kisgyermeknevelők pótlékára fordítják. A kérdés tehát nem az volt, hogy a minimálbéremelésen felül lesz-e béremelés, hanem az: hogyan osztják el a 7,5 milliárd forintot.
A minisztérium által nekünk is bemutatott táblázat azóta nyilvánosságra került. A számok tetszetősek, de érdemes megnézni, mi van mögöttük.
Korábban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy 2016. december 1-jével módosul a 257/2000. kormányrendelet, egész pontosan az ágazati pótlékok szabályozása. Íme részletesen a változások:
A kormány a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) ülésén a minimálbér 15 %-os, míg a garantált bérminimum 25 %-os emelésére tett javaslatot. Ilyen arányú emeléssel a minimálbér 127.650 Ft-ra, a garantált bérminimum pedig 161.250 Ft-ra nőne.