Mai bejegyzésünkben folytatjuk a jogviszony létesítésének bemutatását, ezúttal a próbaidő szabályait vesszük sorra.

A sztrájkról szóló bejegyzések után visszatérünk a rendes kerékvágásba, és folytatjuk a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó főbb szabályok bemutatását. Ezúttal azt nézzük végig, hogyan lehet további állást vállalni a közalkalmazotti jogviszony mellett.

Néhány hónappal ezelőtt felhívtuk a figyelmet arra, hogy a szociális ágazati pótlékok rendszerén repedések keletkeztek: a három új fizetési fokozat bevezetését, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emelését a pótlékok nem követték, így a 15-17. fokozat ágazati pótlék nélkül maradt, egyes fizetési osztályokban pedig a pályakezdők többet vihetnek haza, mint a négy vagy akár nyolc éve dolgozó kollégáik.

A sztrájkútmutató mellett is sok kérdést tesztek fel az április 20-i szociális ágazati sztrájkkal kapcsolatban, a gyakori kérdéseket kigyűjtöttük, és itt is válaszolunk. A lista biztosan bővül majd, figyeljétek a bejegyzést!

Útmutató a sztrájkjog gyakorlásához

(Tudnivalók a szociális ágazati sztrájkhoz)

Frissítve: 2016. április 17. 19:02

Ma a munkaviszony / közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésével foglalkozunk, ezúttal néhány bírósági eseten keresztül.

A munkaviszony / közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének módjait a Munka törvénykönyve (Mt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) is külön szabályozza. Egy mód közös: a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony is megszüntethető közös megegyezéssel.

Mai bejegyzésünkben egy lényeges, de kevéssé közismert témával foglalkozunk (a megszokottnál valamivel több jogszabályi hivatkozással): bemutatjuk, hogyan lehet eltérni a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.

Ma nyúlfarknyi bejegyzést hoztunk: meglepően sok kérdést kaptunk mostanában a munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatban, röviden összefoglaljuk, mikor és kinek jár.

A sztrájk szabályozásával többször foglalkoztunk már itt a blogon is. Most, az elmúlt napok eseményei és írásai után ismét aktuálissá vált egy korábbi, eddig közzé nem tett összefoglalónk.

A napokban egy alapítványi fenntartású szociális intézmény pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói kerestek meg minket. Amint írták, szeretnék igénybe venni a közalkalmazottaknak járó ötven százalékos utazási kedvezményt és a pedagógusigazolvány adta kedvezményeket. De egyiket sem kapják, és igazából nem is tudják, mire hivatkozhatnak vagy jár-e nekik egyáltalán. Utánanéztünk.

Mai bejegyzésünk még mindig a jogviszony létesítéséhez kötődik; egy lényeges, de kevéssé ismert kérdést járunk körbe, mégpedig a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségét.

Kinevezés, próbaidő, elállás – lassan körbejárjuk a közalkalmazotti jogviszony létesítését, ezúttal a kinevezés szabályai következnek.

Mai bejegyzésünkben röviden összefoglaljuk, milyen jogokat biztosít a Munka törvénykönyve vagy más jogszabály a szakszervezetnek.

A szakszervezet lehetőség – éljetek vele!

Korábbi posztjainkból kiderült, milyen különbségek vannak a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony között, ki lehet egyáltalán közalkalmazott, milyen kizáró okok merülhetnek fel. Most újabb lépést teszünk, és sorra vesszük a pályázati eljárás szabályait.

SZERVEZŐDJETEK!

Mi, a mai napon a 15. születésnapját ünneplő Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete – SzMDSz – tagjai felhívjuk a szociális szakma minden munkavállalóját: Szerveződjetek!

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság tagjaként 2013-tól, maroknyi szakszervezet összefogásával vívtuk az ágazat bérharcát. Az elért eredmények – bármilyen elégtelenek és felemásak – nem születhettek volna meg a Ti támogatásotok és kiállásotok nélkül. Elég, ha csak a petíciónk közel negyvenezer aláírójára, a „Szociális Elégedetlenség Napja” vagy a „Becsapva és kisemmizve” nagy tüntetéseinken részt vevő ezrekre gondolunk.

A legutóbbi bejegyzésben a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony közti főbb különbségeket szedtük össze. Most folytatjuk a közalkalmazotti jogviszony létesítésének szabályaival, először is azzal, ki lehet egyáltalán közalkalmazott.

Munkánk során gyakran hallunk, olvasunk olyat, hogy „közalkalmazotti munkaviszony”, „közalkalmazotti munkaszerződés”, „közalkalmazott felmondási ideje” és ehhez hasonlók. Ilyenkor ösztönösen helyesbítünk: közalkalmazotti jogviszony, kinevezés, felmentési idő. Ma nekilátunk tisztázni a fogalmakat, először is mutatunk néhány különbséget a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony között. Hamarosan pedig folytatjuk azzal, hogyan is válhat valakiből közalkalmazott.

Legutóbbi bejegyzésünkből kiderül, kinek hány nap szabadság jár, mennyi az alap- és a pótszabadság, és mi alapján kell kiszámítani. Most egy újabb lényeges kérdés következik: hogyan vehetjük igénybe a szabadságot?

Mai bejegyzésünkben sorra vesszük, hány nap szabadság jár 2016-ban a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottaknak.

Mai bejegyzésünkben következzék a garantált illetmény, az ágazati pótlék és a kiegészítő pótlék összege - táblázatba foglalva, hivatkozásokkal, tudnivalókkal: