A sztrájkútmutató mellett is sok kérdést tesztek fel az április 20-i szociális ágazati sztrájkkal kapcsolatban, a gyakori kérdéseket kigyűjtöttük, és itt is válaszolunk. A lista biztosan bővül majd, figyeljétek a bejegyzést!
Útmutató a sztrájkjog gyakorlásához
(Tudnivalók a szociális ágazati sztrájkhoz)
Frissítve: 2016. április 17. 19:02
Ma a munkaviszony / közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésével foglalkozunk, ezúttal néhány bírósági eseten keresztül.
A munkaviszony / közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének módjait a Munka törvénykönyve (Mt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) is külön szabályozza. Egy mód közös: a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony is megszüntethető közös megegyezéssel.
Mai bejegyzésünkben egy lényeges, de kevéssé közismert témával foglalkozunk (a megszokottnál valamivel több jogszabályi hivatkozással): bemutatjuk, hogyan lehet eltérni a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.
Ma nyúlfarknyi bejegyzést hoztunk: meglepően sok kérdést kaptunk mostanában a munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatban, röviden összefoglaljuk, mikor és kinek jár.
A sztrájk szabályozásával többször foglalkoztunk már itt a blogon is. Most, az elmúlt napok eseményei és írásai után ismét aktuálissá vált egy korábbi, eddig közzé nem tett összefoglalónk.
A napokban egy alapítványi fenntartású szociális intézmény pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói kerestek meg minket. Amint írták, szeretnék igénybe venni a közalkalmazottaknak járó ötven százalékos utazási kedvezményt és a pedagógusigazolvány adta kedvezményeket. De egyiket sem kapják, és igazából nem is tudják, mire hivatkozhatnak vagy jár-e nekik egyáltalán. Utánanéztünk.
Mai bejegyzésünk még mindig a jogviszony létesítéséhez kötődik; egy lényeges, de kevéssé ismert kérdést járunk körbe, mégpedig a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségét.
Kinevezés, próbaidő, elállás – lassan körbejárjuk a közalkalmazotti jogviszony létesítését, ezúttal a kinevezés szabályai következnek.
Mai bejegyzésünkben röviden összefoglaljuk, milyen jogokat biztosít a Munka törvénykönyve a szakszervezetnek.
A szakszervezet lehetőség – éljetek vele!
Korábbi posztjainkból kiderült, milyen különbségek vannak a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony között, ki lehet egyáltalán közalkalmazott, milyen kizáró okok merülhetnek fel. Most újabb lépést teszünk, és sorra vesszük a pályázati eljárás szabályait.
SZERVEZŐDJETEK!
Mi, a mai napon a 15. születésnapját ünneplő Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete – SzMDSz – tagjai felhívjuk a szociális szakma minden munkavállalóját: Szerveződjetek!
A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság tagjaként 2013-tól, maroknyi szakszervezet összefogásával vívtuk az ágazat bérharcát. Az elért eredmények – bármilyen elégtelenek és felemásak – nem születhettek volna meg a Ti támogatásotok és kiállásotok nélkül. Elég, ha csak a petíciónk közel negyvenezer aláírójára, a „Szociális Elégedetlenség Napja” vagy a „Becsapva és kisemmizve” nagy tüntetéseinken részt vevő ezrekre gondolunk.
A legutóbbi bejegyzésben a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony közti főbb különbségeket szedtük össze. Most folytatjuk a közalkalmazotti jogviszony létesítésének szabályaival, először is azzal, ki lehet egyáltalán közalkalmazott.
Munkánk során gyakran hallunk, olvasunk olyat, hogy „közalkalmazotti munkaviszony”, „közalkalmazotti munkaszerződés”, „közalkalmazott felmondási ideje” és ehhez hasonlók. Ilyenkor ösztönösen helyesbítünk: közalkalmazotti jogviszony, kinevezés, felmentési idő. Ma nekilátunk tisztázni a fogalmakat, először is mutatunk néhány különbséget a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony között. Hamarosan pedig folytatjuk azzal, hogyan is válhat valakiből közalkalmazott.
Legutóbbi bejegyzésünkből kiderül, kinek hány nap szabadság jár, mennyi az alap- és a pótszabadság, és mi alapján kell kiszámítani. Most egy újabb lényeges kérdés következik: hogyan vehetjük igénybe a szabadságot?
Mai bejegyzésünkben sorra vesszük, hány nap szabadság jár 2016-ban a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottaknak.
Mai bejegyzésünkben következzék a garantált illetmény, az ágazati pótlék és a kiegészítő pótlék összege - táblázatba foglalva, hivatkozásokkal, tudnivalókkal:
A napokban elkészítettük a szociális ágazat bértábláját (ld. a képen). Bár a tábla elég beszédes, néhány érdekességre, tudnivalóra felhívjuk a figyelmet.
1. A táblázat a közalkalmazotti illetménytábla egyes tételei, valamint az ágazati pótlék és a kiegészítő pótlék összegeit tartalmazza, természetesen bruttó összegben.
2. A közalkalmazottakat, valamint az egyházi fenntartású szociális intézmények dolgozóit idén is megilleti (vagy megilletheti) kompenzáció, még mindig a 2011-2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére. Ez rendkívül összetett és mindenkinél másképp jelentkezik, így ezzel nem tudtunk számolni a táblában (a pótlékok a kompenzáción felül járnak, annak összegét nem csökkenthetik).
3. A „B” fizetési osztályt két részre bontottuk. Általában garantált bérminimummal számolnak a hasonló táblákban, mi viszont úgy értelmezzük, ez nem minden esetben helytálló: Garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak jár. Lehetnek azonban olyan munkakörök, amelyek – bár „B”-be is sorolhatók – szakképzettség nélkül is betölthetők, ilyenkor csak minimálbér illeti a dolgozót.
4. Sajnos a közalkalmazotti illetménytábla (legalábbis a nagy része) évek óta változatlan, idén már eljutottunk oda, hogy három diplomás kategória (F1, F2 és G1) garantált illetménye is a garantált bérminimum alatt marad. Ezekben előbb ki kell egészíteni az összeget a garantált bérminimumra, majd erre jönnek a pótlékok. Így viszont borul a tábla tavaly kimunkált logikája: előfordul, hogy az „F” osztályban levőnek több bér jár, mint a „G” osztályban, vagy épp a soros előrelépésnél csökken a bér (mivel itt már nem kell garantált bérminimumra kiegészíteni a tábla szerinti összeget).
5. 2016. január 1-jével három új fizetési fokozattal (15, 16, 17) egészült ki az illetménytábla, az új táblát a Kjt. 3. sz. melléklete tartalmazza. A hosszú jogviszonnyal rendelkezőket ez mindenképpen kedvezően érinti. A majdani szociális bértáblának szánt táblát viszont nem annyira: az elméletben összevont „F”-„G” és „H”-„I” osztályokban 42 év jogviszony felett már eltérő összegeket hoz magával.
6. A tábla készítése során szembesültünk azzal az aprócska ténnyel, hogy a hatályos költségvetési törvényben (2015. évi C. tv. 6. melléklet) és a hatályos Kjt.-ben (3. sz. melléklet) levő illetménytábla eltér egymástól. A Kjt. főszabály szerint a költségvetési törvényben levő táblára hivatkozik („A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.”). Kiegészült viszont egy új, 93/A. §-szal is a törvény, miszerint „A 66. § (1) bekezdésétől eltérően a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat 2016-ra nézve a 3. melléklet állapítja meg.”. Ehhez nem tudunk mit hozzáfűzni.
7. Mint ahogy ahhoz sem, ami bárkinek rögtön feltűnik, ha a 257/2000. Korm. r. 5. sz. mellékletét megnézi: hiába a három új fokozat, a végrehajtási rendeletben levő, az ágazati pótlék mértékét tartalmazó táblázathoz nem nyúltak. Ami biztos, hogy az első 14 fizetési fokozatban jár pótlék, a 15-17. fokozatban járó pótlékról viszont nem rendelkezik a jogszabály. A táblában - némileg önkényesen - itt is a 14. fizetési fokozatban járó összegekkel számoltunk, de korántsem biztos, hogy ez a bizakodó jogalkalmazás helyesnek bizonyul majd.
A táblázatot pdf-ben innen is letölthetitek:
https://drive.google.com/file/d/0B0DIi1jq4VisYW04bzlFeGluYTg/view
SzMDSz
Végre megjelent a Magyar Közlöny várva várt száma, benne a 257/2000. (XII. 26.) Korm. r. módosításával, a kiegészítő pótlék továbbfolyósításáról.
A Munka törvénykönyve több „védett” munkavállalói csoportra az általánosnál kedvezőbb szabályokat fogalmaz meg a munkaidő és a pihenőidő esetében, most ezeket vesszük sorra.