Neked is jár(na) műszakpótlék?
Öt éve, az új Mt. hatályba lépésével változott meg a műszakpótlék szabályozása, de sokszor még mindig problémát okoz, ki is jogosult a műszakpótlékra. Ma ennek nézünk utána, az életből vett példákkal.
Öt éve, az új Mt. hatályba lépésével változott meg a műszakpótlék szabályozása, de sokszor még mindig problémát okoz, ki is jogosult a műszakpótlékra. Ma ennek nézünk utána, az életből vett példákkal.
Sok levelet kapunk a munkaidőt, pihenőidőt érintő problémákról, és tagjainktól, tisztségviselőinktől is azt látjuk, ezzel kapcsolatban van a legtöbb félreértés és szabálytalanság a munkahelyeken. A blogon eddig keveset írtunk erről a témáról, most pótoljuk a hiányt. Kövessétek, fontos szabályokról van szó!
A „Nem túlórázol? Biztos vagy benne?” című írásunk már az elmúlt két napban is több kérdést generált. Most ezek közül válaszolunk kettőre.
Az elsőt egy konkrét példán szemléltetjük:
Kéthavi munkaidőkeretben, 40 munkanappal számolva a ledolgozandó órák száma 40*8=320 óra. A munkáltató az egyik pihenőnapra 8 óra rendkívüli munkaidőt rendel el. A munkaidőkeret végén kiderül, hogy a ledolgozott munkaidő épp ezzel a nyolc órával együtt 320 óra. Kérdés, mivel a ledolgozott óraszám nem haladta meg a munkaidőkeretben elrendelhető törvényes óraszámot, a 8 óra betudható-e a munkaidőkeret terhére?
Nincs abban semmi rendkívüli, hogy kollégáink, tagjaink zömmel valamilyen, a bérezéssel kapcsolatos munkahelyi vitában kérik a segítségünket: jól állapították-e meg az ágazati pótlék összegét, elszámolták-e a műszakpótlékot a hó végén, helyesen állapították-e meg a pótlékok alapját, sorolhatnánk. A fizetési papírokat vizsgálva aztán nem egyszer meglepődünk azon, hogy a kóros létszámhiány és fluktuáció ellenére nincs túlóra az adott munkahelyen, legalábbis ilyen címen nem fizettek pótlékot. Adja magát a kérdés: Nem túlórázol? Biztos vagy benne?
Újabban számolatlanul kapjuk a leveleket, kérdéseket. Nemcsak a szociális területen dolgozó kollégáktól, hanem ami sokkal meglepőbb, munkáltatóktól is, akik bizonytalanok a jogszabályokat illetően.
A mai posztban ezekből a levelekből emelünk ki ötöt (sajnos a végtelenségig folytathatnánk), és röviden cáfoljuk a munkáltatók állításait.
ORSZÁGOS SAJTÓKÖZLEMÉNY
A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság (melynek tagjai: a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Munkások Szakszervezete és az Autonóm Területi Szakszervezet) határozottan tiltakozik a Magyar Közlöny 107. számában megjelent 1440/2017. (VII. 4.) Korm. határozatban foglaltak ellen!
A 2016. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról szóló kormányhatározat rendelkezése szerint az Emberi Erőforrások Miniszterének 90 millió Ft közpénzt kell a versenysport támogatására átcsoportosítani a szociális humánszolgáltatók részére biztosított, 2016-ban fel nem használt szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő̋ támogatásból.
Sztrájkbizottságunk évek óta küzd a szociális ágazatban dolgozók anyagi megbecsüléséért, amiért több akciót is szervezett: petíciónkhoz több mint 40 000 támogató aláírást gyűjtöttünk össze és adtunk át a miniszternek, számos alkalommal szerveztünk utcai demonstrációt, 2016. április 20. napján egynapos sztrájk megtartására is sor került.
Az önálló́ bértábla vagy a kiegészítő̋ pótlékrendszer bevezetése közti választás kizárólag a kormány döntésén múlt, kárvallottjai azonban a dolgozók, akik hónapról hónapra jelentős összegtől esnek el azáltal, hogy az ágazati pótlék több rendszeres vagy alanyi jogon járó́ juttatásuknak nem képezi alapját.
Mindemellett sok helyen nem a jogszabálynak megfelelően határozták meg az egyes dolgozók ágazati pótlékának összegét. A területen nagy a fluktuáció és az elvándorlás, illetve jelentős az üres állások száma is. Feltételezzük, hogy a fenti okok vezettek ahhoz, hogy pénzmaradvány keletkezett. Álláspontunk szerint ez a 90 millió forint valójában azokat a szociális ágazatban dolgozókat illeti meg, akik a mindennapokban ott állnak az idős ellátottak, a fogyatékos embertársaink és a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek mellett.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az amúgy is súlyosan forráshiányos szociális és gyermekvédelmi ágazatban keletkező maradványokat ne ágazati célokra használják fel!
Sztrájkbizottságunk már januárban kezdeményezte, hogy a szociális ágazati összevont pótlék és a bölcsődei pótlék összege beszámítódjék az illetménynövekedés, a jubileumi jutalom, valamint egyes bérpótlékok számítási alapjába. Erre a mai napig nem kaptunk hivatalos választ, pedig úgy tűnik, hogy a fedezet egy része vagy akár egésze rendelkezésre állt!
A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság az akciókkal elért forrásokért kiáll, és határozottan elutasítja, hogy a dolgozóknak járó közpénzből a versenysportot támogassák! Ezért felszólítjuk a kormányt, hogy vonja vissza a kormányhatározatot, és azonnali egyeztetést folytasson Sztrájkbizottságunkkal a 90 millió Ft ágazaton belüli felhasználásáról.
Budapest, 2017. július 6.
Szociális Ágazati Sztrájkbizottság
Tisztában vagy vele, milyen jogai vannak a közalkalmazotti tanácsnak? Ha nem, ezt el kell olvasnod! "Közkívánatra" sorozatunk második részében folytatjuk a közalkalmazotti tanács szabályainak ismertetését, ezúttal a működés és a jogkörök következnek. Bővebb, gyakorlati információkkal is hamarosan jelentkezünk - tisztségviselőink részére.
Az elmúlt hetekben több alapszervezetünk, csoportunk is jelezte, hogy közalkalmazotti tanács választására készül a munkahelyen. Segítségül összefoglaljuk a főbb szabályokat (tagjaink, tisztségviselőink részére rövidesen részletesebb, gyakorlatiasabb útmutató is készül):
2015-ben már megjelent egy módosító javaslat, amely a Munka törvénykönyve pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek lerontását célozta, „az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében” (idézet a 2015-ös javaslat indokolásából). Akkor ez a rész kikerült a tervezetből, de most megint elérkezettnek látják az időt, hogy szigorítsanak a munkajogi szabályokon, így elővették a 2015-ös javaslatot, annak álságos és felháborító indokolásával együtt.
Sok levelet kapunk a munkaidőt, pihenőidőt érintő problémákról, és tagjainktól, tisztségviselőinktől is azt látjuk, ezzel kapcsolatban van a legtöbb félreértés és szabálytalanság a munkahelyeken. A blogon eddig keveset írtunk erről a témáról, most nekikezdünk pótolni a hiányt. Kövessétek, fontos szabályokról van szó!
Mai posztunkban az első számú kérdéssel foglalkozunk: mi számít munkaidőnek?
2017. február 15-én megjelent a Kormány 33/2017. (II.15.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjtvhr.) módosításáról.
2017. január 1-jével ismét változnak a bérek a szociális ágazatban; ahogy már megszokhattátok, közzétesszük a konkrét összegeket tartalmazó, aktuális táblázatainkat.
Az utóbbi időben újfent vita bontakozott ki abból az ágazatban dolgozó kollégáink körében, milyen hátrányokkal jár, hogy a szociális ágazatban nem „alapbéresítették” az elmúlt években kapott többletforrásokat, hanem pótlékok formájában kapják azokat. Most sorra vesszük a főbb juttatásokat a Kjt. és más jogszabályok alapján, aszerint, mibe számít bele a pótlék és mibe nem.
A Szociális Ágazati Sztrájkbizottsággal való legutóbbi tárgyalásán a kormány képviselője ismertette a tárca elképzeléseit a szociális ágazat jövő évi bérintézkedéseiről. Ekkor már tudtuk, hogy 2017-ben és 2018-ban jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami kis lélegzetvételhez juttatja a dolgozók nagy részét. Az április 20-i sztrájkunkat követően világossá vált az is, hogy a kormány 9 milliárd forintot szán az ágazat 2017-es bérintézkedéseire - pontosabban 7,5 milliárd forintot, mivel a fennmaradó részt a bölcsődei kisgyermeknevelők pótlékára fordítják. A kérdés tehát nem az volt, hogy a minimálbéremelésen felül lesz-e béremelés, hanem az: hogyan osztják el a 7,5 milliárd forintot.
A minisztérium által nekünk is bemutatott táblázat azóta nyilvánosságra került. A számok tetszetősek, de érdemes megnézni, mi van mögöttük.
Korábban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy 2016. december 1-jével módosul a 257/2000. kormányrendelet, egész pontosan az ágazati pótlékok szabályozása. Íme részletesen a változások:
A kormány a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) ülésén a minimálbér 15 %-os, míg a garantált bérminimum 25 %-os emelésére tett javaslatot. Ilyen arányú emeléssel a minimálbér 127.650 Ft-ra, a garantált bérminimum pedig 161.250 Ft-ra nőne.
Azok kedvéért, akik munkaszüneti napon is dolgozni kénytelenek, frissítettük egy korábbi cikkünket; következzenek hát a munkaszüneti nap kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdések.
A szociális ágazat érdekvédőinek maroknyi csapata évek óta küzd az ágazat megbecsüléséért. Érdemes felidézni, mi történt ez idő alatt.
Figyelem, alábbi írásunk 2021. 05. 07-én frissített verzióját itt olvashatod.
Legutóbbi írásunkban megígértük, hogy válaszolunk arra a kérdésre is, mi a teendő, ha egy szociális intézmény civil vagy egyházi kézbe kerül, vagy valamely feladatot kiszerveznek, és a közalkalmazottakból munkavállalók lesznek.
A kérdéssel inkább fordítva találkozunk: hogyan lesz a közalkalmazottból munkavállaló, ha a szociális intézményt, ahol dolgozik, átveszi az egyház vagy egy civil szervezet? Ha ritkán is, de előfordul, hogy évekkel ezelőtt kiszervezett intézményeket „visszaállamosítanak”, ez pedig munkajogi szempontból nem is olyan egyszerű történet.