Mai bejegyzésünkkel egy régi mulasztásunknak teszünk eleget: következik tájékoztató anyagunk a választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelméről.

Gyakran előfordul, hogy a munkáltató más munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére utasítja a dolgozót vagy a munkaszerződésben/kinevezésben meghatározott munkavégzési helyen kívül utasítja munkavégzésre. Erre a törvény szerint lehetősége van, de ahogy már megszokhattuk, jó néhány feltételt szab a Munka törvénykönyve. Lássuk, mik ezek:

A jogviszony létesítésének következő kérdése: határozott vagy határozatlan időre jön létre?

A Kjt. szerint főszabály, hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.

A munkavállaló egyik legfőbb kötelessége, hogy a munkáltatói utasításoknak megfelelően, a munkáltató irányítása szerint végezze a munkáját. Előfordulhatnak viszont olyan esetek, amikor megtagadhatja vagy köteles is megtagadni az utasítást; most ennek szabályait részletezzük.

Figyelem: a leírtak a közalkalmazottakra is vonatkoznak!

Mai bejegyzésünkben folytatjuk a jogviszony létesítésének bemutatását, ezúttal a próbaidő szabályait vesszük sorra.

A sztrájkról szóló bejegyzések után visszatérünk a rendes kerékvágásba, és folytatjuk a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó főbb szabályok bemutatását. Ezúttal azt nézzük végig, hogyan lehet további állást vállalni a közalkalmazotti jogviszony mellett.

Néhány hónappal ezelőtt felhívtuk a figyelmet arra, hogy a szociális ágazati pótlékok rendszerén repedések keletkeztek: a három új fizetési fokozat bevezetését, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emelését a pótlékok nem követték, így a 15-17. fokozat ágazati pótlék nélkül maradt, egyes fizetési osztályokban pedig a pályakezdők többet vihetnek haza, mint a négy vagy akár nyolc éve dolgozó kollégáik.

A sztrájkútmutató mellett is sok kérdést tesztek fel az április 20-i szociális ágazati sztrájkkal kapcsolatban, a gyakori kérdéseket kigyűjtöttük, és itt is válaszolunk. A lista biztosan bővül majd, figyeljétek a bejegyzést!

Útmutató a sztrájkjog gyakorlásához

(Tudnivalók a szociális ágazati sztrájkhoz)

Frissítve: 2016. április 17. 19:02

Ma a munkaviszony / közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésével foglalkozunk, ezúttal néhány bírósági eseten keresztül.

A munkaviszony / közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének módjait a Munka törvénykönyve (Mt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) is külön szabályozza. Egy mód közös: a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony is megszüntethető közös megegyezéssel.

Mai bejegyzésünkben egy lényeges, de kevéssé közismert témával foglalkozunk (a megszokottnál valamivel több jogszabályi hivatkozással): bemutatjuk, hogyan lehet eltérni a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.

Ma nyúlfarknyi bejegyzést hoztunk: meglepően sok kérdést kaptunk mostanában a munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatban, röviden összefoglaljuk, mikor és kinek jár.

A sztrájk szabályozásával többször foglalkoztunk már itt a blogon is. Most, az elmúlt napok eseményei és írásai után ismét aktuálissá vált egy korábbi, eddig közzé nem tett összefoglalónk.

A napokban egy alapítványi fenntartású szociális intézmény pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói kerestek meg minket. Amint írták, szeretnék igénybe venni a közalkalmazottaknak járó ötven százalékos utazási kedvezményt és a pedagógusigazolvány adta kedvezményeket. De egyiket sem kapják, és igazából nem is tudják, mire hivatkozhatnak vagy jár-e nekik egyáltalán. Utánanéztünk.

Mai bejegyzésünk még mindig a jogviszony létesítéséhez kötődik; egy lényeges, de kevéssé ismert kérdést járunk körbe, mégpedig a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségét.

Kinevezés, próbaidő, elállás – lassan körbejárjuk a közalkalmazotti jogviszony létesítését, ezúttal a kinevezés szabályai következnek.

Mai bejegyzésünkben röviden összefoglaljuk, milyen jogokat biztosít a Munka törvénykönyve vagy más jogszabály a szakszervezetnek.

A szakszervezet lehetőség – éljetek vele!

Korábbi posztjainkból kiderült, milyen különbségek vannak a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony között, ki lehet egyáltalán közalkalmazott, milyen kizáró okok merülhetnek fel. Most újabb lépést teszünk, és sorra vesszük a pályázati eljárás szabályait.

SZERVEZŐDJETEK!

Mi, a mai napon a 15. születésnapját ünneplő Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete – SzMDSz – tagjai felhívjuk a szociális szakma minden munkavállalóját: Szerveződjetek!

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság tagjaként 2013-tól, maroknyi szakszervezet összefogásával vívtuk az ágazat bérharcát. Az elért eredmények – bármilyen elégtelenek és felemásak – nem születhettek volna meg a Ti támogatásotok és kiállásotok nélkül. Elég, ha csak a petíciónk közel negyvenezer aláírójára, a „Szociális Elégedetlenség Napja” vagy a „Becsapva és kisemmizve” nagy tüntetéseinken részt vevő ezrekre gondolunk.

A legutóbbi bejegyzésben a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony közti főbb különbségeket szedtük össze. Most folytatjuk a közalkalmazotti jogviszony létesítésének szabályaival, először is azzal, ki lehet egyáltalán közalkalmazott.