A szociális ágazatra vonatkozó pótlékok után visszamegyünk az általános szabályokhoz, és összefoglaljuk, milyen elemekből tevődik össze a közalkalmazott illetménye.

Garantált illetmény

Kiindulópontunk a – közismertebb nevén – „közalkalmazotti bértábla”, amelyet mindig az éves költségvetési törvényben határoznak meg. Ez tartalmazza a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámokat:

Előfordul, hogy a közalkalmazottnak több szakképesítésre is szüksége van a munkakör betöltéséhez, de a besorolásnál ezek közül csak egy vehető figyelembe. Ilyen esetekben a közalkalmazott illetménynövekedésre jogosult:

Ha a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésben feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, a garantált illetmény egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik. Ennek feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

„H”, „I” vagy „J” fizetési osztályban az illetménynövekedés mértéke egy további szakképesítés esetén legalább 7%, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

Lényeges, hogy az illetménynövekedés a törvény alapján kötelező, arra a közalkalmazott jogosult, ha a feltételek fennállnak. Az összege viszont lehet mérlegelés tárgya, a Kjt. ugyanis csak az illetménynövekedés minimumát határozza meg. Ennél kevesebb nem, több viszont adható.

Magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott (munkáltatói döntésen alapuló illetményrész). Kivételesen, a kinevezéskor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény is megállapítható, ez esetben viszont egy év múlva a közalkalmazottat minősíteni kell, és ha alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét a garantált mértékre kell csökkenteni.

Ha a garantált illetmény nem éri el a minimálbért vagy – középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakör esetében – a garantált bérminimumot, arra ki kell egészíteni; a kinevezésben a minimálbérnél/garantált bérminimumnál alacsonyabb illetmény nem szerepelhet.

Illetménykiegészítés

A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet. Elsősorban a kollektív szerződés, a kollektív szerződés ilyen rendelkezése hiányában pedig a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre. Ha a munkáltató az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban vagy ennek hiányában kollektív szerződésben foglaltak szerint. Ebben az esetben a közalkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét.

Illetménypótlékok

A Kjt. több jogcímen is meghatároz illetménypótlékot. Az illetménypótlék számításának alapját (pótlékalap) szintén a költségvetési törvényben találjuk, összege évek óta változatlan, 20.000 Ft.

A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. Ennek mértéke magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka, vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka. A konkrét mértéket végrehajtási rendelet állapítja meg, a szociális ágazatban a 257/2000. Korm.r. 4. melléklete sorolja fel a vezetői pótlékok minimumát.

A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. Ennek mértéke munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka, tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka, főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka, míg főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka. A 257/2000. Korm.r. ezen felül is megállapít címpótlékot, erről korábban írtunk.

A vezetői és címpótlék közül, ha a közalkalmazott mindkettőre jogosult, a vezetői pótlék jár.

A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent. A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg, a pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. A pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. További feltétel, hogy a közalkalmazott rendelkezzen az állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással. A pótlék mértéke középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka, felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka. Nyelvtanári, tolmácsi, fordítói (revizor-fordítói) munkakörben a munkakör ellátásához szükséges idegen nyelv után nem jár pótlék.

Végrehajtási rendelet ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot is megállapíthat, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja; erről bővebben az alábbi linken olvashatsz: http://szmdsz.blog.hu/2015/09/03/potlekok_a_szocialis_agazatban

Kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat. Kivétel, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, ilyen esetben a felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.

Pótlékok a Munka törvénykönyve alapján is járnak, úgymint

• vasárnapi pótlék,
• munkaszüneti napi pótlék,
• műszakpótlék,
• éjszakai pótlék,
• rendkívüli munkaidőre járó pótlék,
• készenléti, illetve ügyeleti pótlék.

Ezekkel részletesebben egy (vagy több) későbbi bejegyzésben foglalkozunk.

Keresetkiegészítés

A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

Jutalom

A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.

Jubileumi jutalom

A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg. A jubileumi jutalomról részletesebben korábbi bejegyzésünkben írtunk: http://szmdsz.blog.hu/2015/08/24/nehany_szo_a_jubileumi_jutalomrol

SzMDSz, dr. Schnider Marianna érdekvédelmi alelnök, munkajogi szakjogász