Nem először - és minden bizonnyal nem is utoljára - foglalkozunk a blogon a munkaidő szabályaival. Mai bejegyzésünk apropóját az adja, hogy elkészítettük Munkajogi elsősegély sorozatunk legújabb részét a munkaidő beosztásának legfőbb szabályairól.

A munkaidőkeret és a pihenőidők szabályait most terjedelmi okokból nem érintjük, de hamarosan aktualizáljuk az e témákban kiadott összefoglalókat is.

A Munkajogi elsősegélyt innen tudod letölteni, ha kétoldalasra nyomtatod, leporellóként tudod használni, és terjeszteni a kollégáid körében is.

I. A napi munkaidő szabályai

A teljes napi munkaidő napi nyolc óra, amit általános teljes napi munkaidőnek is nevezünk. 

A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója, ez az ún. hosszabb teljes napi munkaidő. 

Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat, e szabály azonban közalkalmazotti jogviszonyban nem alkalmazható. 

A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak, amit részmunkaidőnek nevezünk. 

II. A munkaidő-beosztás szabályai

A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.    

A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend).

A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.  

Általános munkarendről beszélünk, ha a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be.

A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől, a heti pihenőnapot, illetve a heti pihenőidőt az általános szabályoktól eltérően osztja be.

III. A munkaidő-beosztás közlése

A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. 

A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. 

IV. A beosztás szerinti munkaidő

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet.

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,  heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. 

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe a munkaidő-beosztástól eltérően teljesített rendkívüli munkaidő, heti munkaidejébe a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli munkaidő, valamint az ügyelet tartamát is be kell számítani. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető. 

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát a munkaidőkeret által meghatározott időszakon, vagy ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint – tizenkét hónapon belül átlagban kell figyelembe venni. 

V. Osztott napi munkaidő

A munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani. 

VI. Munkavégzés vasárnap és munkaszüneti napon

Vasárnapra rendes munkaidő  

• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
• az idényjellegű,
• a megszakítás nélküli,
• a több műszakos tevékenység keretében,
• a készenléti jellegű munkakörben,
• a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
• társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
• külföldön történő munkavégzés során, valamint
• a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. 

Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26., valamint a szociális és gyermekvédelmi ágazatban – a bölcsődei ellátást kivéve – november 12., a Szociális Munka Napja.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő

• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
• az idényjellegű,
• a megszakítás nélküli,
• társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
• külföldön történő munkavégzés során

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és  társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható. A munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát.

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

- a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy

- baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. 

A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében. 

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter – legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig – az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozhatja (a köznyelv ezt nevezi a munkanapok áthelyezésének). Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.