Alábbi írásunk elsősorban a kiszervezett, munkaviszonyban dolgozó tagjainknak szól. Bár címünkben a „Nők 40” szerepel, a szabályok az öregségi nyugdíjba készülőkre is vonatkoznak.

Tapasztalatunk szerint a legtöbb munkaügyi probléma, jogsértés és félreértés a munkaidőt érintő szabályok kapcsán merül fel, ezért itt a blogon is kiemelten foglalkozunk e témával. Január 1-től ráadásul módosult a Munka törvénykönyve, benne a munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések is.

Az elmúlt években a blogon és a Facebook-oldalainkon is sokat foglalkoztunk a sztrájkjoggal kapcsolatos kérdésekkel, már csak azért is, mert az utóbbi évek – emlékeink szerint – utolsó ágazati sztrájkja 2016. április 20-án a szociális ágazatban zajlott, a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság (ATESZ, BDDSZ, SzMDSz, SZTDSZ) felhívására. Az utóbbi hetek, hónapok eseményeinek tükrében viszont nem árt átismételni, ki és hogyan élhet a munkabeszüntetés jogával. (Figyelem, összefoglalónk nagy mennyiségben tartalmazhatja korábbi írásaink megállapításait is.)

A Magyar Közlöny 2018. évi 217. számában megjelent a 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról. Ennek ismeretében készítettük el ismét a szociális ágazat dolgozóira 2019. január 1-től vonatkozó "bértáblákat".

Az elmúlt héten már követni sem lehetett, mit tervez éppen a kormány a Munka törvénykönyvével. Ráadásul számos alaptalan információ is keringett mindvégig, munkavállaló legyen a talpán, aki kiigazodik Mt.-ügyben. A tiltakozó tüntetés viszont közeledik, és ma megjelent a parlament.hu-n az egységes javaslat, ami tartalmazza a bizottsági módosító javaslatokat is. Készítünk hát egy gyors összegzést, a tisztánlátás érdekében.

Elöljáróban - mi a helyzet a közalkalmazottakkal?

Először is egy félreértést kell tisztáznunk: nem igaz, hogy a módosítás nem vonatkozik a közalkalmazottakra. A Munka törvénykönyve a Kjt. háttérjogszabálya, azokban a kérdésekben, amelyeket a Kjt. nem rendez vagy amelyekben nem zárja ki kifejezetten az Mt. alkalmazását, a Munka törvénykönyve rendelkezéseit alkalmazni kell. A munkaidő, pihenőidő szabályozása tipikusan ilyen. Végrehajtási rendeletben vagy ágazati jogszabályokban vannak ugyan különös szabályok (például egyes munkakörökben a munkahelyen kötelezően eltöltendő munkaidő tartamára vonatkozóan vagy az egészségügyi dolgozók munkaidejére vonatkozóan), de szerveződési körünkben, a szociális ágazatban a dolgozók túlnyomó részére nem vonatkozik ilyen különös szabály. Vagyis aki például bentlakásos intézményben megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozik, ezek a szabályok minden bizonnyal érintik.

Figyelem, alábbi írásunk 2021. 05. 17-én frissített és bővített verzióját itt olvashatod.

2017-re 8.837, 2018-ra további 21.563 férőhely működtetésének egyházi fenntartásba adását célozta meg a Kormány a szociális területen, ahogy ez kiderül az 1046/2017. (II.3.) Komr. határozatból. Egyes szociális intézmények átadása már megtörtént, másoké folyamatban van. Írásunkban összefoglaljuk, mit kell tudniuk a kiszervezés munkajogi kérdéseiről az érintett dolgozóknak.

Már két alkalommal, 2015-ben és 2017-ben nekifutott a kormány, hogy lerontsa a Munka törvénykönyve munkaidő-szervezésre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit, most harmadjára is a parlament elé került egy javaslat. A javaslat nem titkolt célja az eddiginél is rugalmasabb munkaidő-szervezés lehetőségeinek megteremtése. 

Nézzük sorra, milyen módosítások várhatók, ha a javaslatot változatlanul fogadják el: 

Múlt heti posztunkban sorra vettük azokat az eseteket, amikor a dolgozó munkavégzés hiányában is jogosult munkabérre. Most nézzük meg, hogyan is kell kiszámítani a távolléti díjat!

Aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, tudja, hogy az előírt időben köteles rendelkezésre állni és munkát végezni, amiért cserébe a munkáltató köteles munkabért (illetményt) fizetni. Számos eset előfordulhat azonban, amikor a dolgozó mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Nézzük meg, jogosult-e ilyenkor is munkabérre vagy sem.

A munkaszüneti nap körüli legfőbb szabályokat többször összefoglaltuk, blogunkon és Munkajogi elsősegély sorozatunkban is. Mégis úgy látjuk, nem lehet elégszer ismételni, annyi kérdés, félreértés, olykor hitetlenkedés övezi. Következzenek hát ismét a legfőbb tudnivalók!

Frissítve: 2025. november 11.

Alábbi írásunkban a bér- és illetménypótlékok főbb szabályait foglaljuk össze.

Bérpótlék a Munka törvénykönyve alapján

Elöljáróban: a Munka törvénykönyve bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni kell.

Heti témánk: a munka díjazása, azon belül is a besorolás szabályai. Mivel magában is terjedelmes és tömény szabályokról van szó, ezúttal a szokásosnál többet idézzük a jogszabályt, és kevesebb a hozzáfűzött magyarázat. A besorolás alapjaival foglalkoztunk már részletesen, a fizetési osztály és a fizetési fokozat kapcsán, érdemes visszaolvasni!

* Az összefoglalót 2020. szeptember 7-én aktualizáltuk, a frissített verzió ide kattintva olvasható.

„Mit tesz értem a szakszervezet?” – Ismerős kérdés, amely az esetek 99 %-ában nem szakszervezeti tagok szájából hangzik el. Mit tehet a szakszervezet azokért, akik nem a tagjai? Tegyen-e a szakszervezet azokért, akik nem a tagjai? Egyáltalán kit képvisel a szakszervezet?

Heti témánk a heti pihenőnap és a heti pihenőidő, következzenek tehát a legfontosabb szabályok!

A munkaidő kapcsán gyakran félreértést szül, hogy a munkaszerződésben, kinevezésben napi nyolc vagy heti negyven óra szerepel munkaidőként, mégis naponta 12 órát, hetente pedig akár 48-60 órát is dolgozni kell. Méghozzá többnyire szabályosan. Hogy is van ez?

A pihenőidőkre vonatkozó szabályokról kevés szót ejtettünk eddig a blogon, épp ezért most a napi pihenőidővel kapcsolatos tudnivalók következnek. A szabályokat a Munka törvénykönyve tartalmazza, de azok a Kjt. hatálya alatt állókra is vonatkoznak.

Azt kérdezed, miért lépj be a szakszervezetbe? Egyebek mellett azért, hogy legyen lehetőségetek kollektív szerződést kötni a munkáltatóval, és abban a mostaninál kedvezőbb munkafeltételeket rögzíteni.

Írtunk már a kollektív szerződés kötésének alapjairól, valamint a kollektív szerződés időbeli hatályáról. Most nézzük meg, mi lehet egyáltalán a kollektív szerződésben.

Valószínűleg mindenki találkozott már azzal munkája során, hogy a munkáltató olyan feladatok elvégzésére utasította, amelyek nem tartoztak a munkakörébe. Köteles-e ezt a dolgozó évekig tűrni, vagy megtagadhatja az utasítás teljesítését, és meddig mehet el a munkáltató?

Mai írásunkban az elmúlt néhány hét ügyeiből válogatunk. Akkor is, most is igyekeztünk, igyekszünk eloszlatni a tévhiteket.

Oldalunkon sokat foglalkozunk a munkaidő-beosztás kérdésével: lehet-e, mikor és hogyan módosítani a munkaidő-beosztást, és milyen következményekkel jár a módosítás. Ma közzétett döntésében a Kúria abban foglalt állást, lehetséges-e a munkaidő-beosztás módosítása a felek megállapodásával.