Már két alkalommal, 2015-ben és 2017-ben nekifutott a kormány, hogy lerontsa a Munka törvénykönyve munkaidő-szervezésre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit, most harmadjára is a parlament elé került egy javaslat. A javaslat nem titkolt célja az eddiginél is rugalmasabb munkaidő-szervezés lehetőségeinek megteremtése.
Nézzük sorra, milyen módosítások várhatók, ha a javaslatot változatlanul fogadják el:
Múlt heti posztunkban sorra vettük azokat az eseteket, amikor a dolgozó munkavégzés hiányában is jogosult munkabérre. Most nézzük meg, hogyan is kell kiszámítani a távolléti díjat!
Aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, tudja, hogy az előírt időben köteles rendelkezésre állni és munkát végezni, amiért cserébe a munkáltató köteles munkabért (illetményt) fizetni. Számos eset előfordulhat azonban, amikor a dolgozó mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Nézzük meg, jogosult-e ilyenkor is munkabérre vagy sem.
A munkaszüneti nap körüli legfőbb szabályokat többször összefoglaltuk, blogunkon és Munkajogi elsősegély sorozatunkban is. Mégis úgy látjuk, nem lehet elégszer ismételni, annyi kérdés, félreértés, olykor hitetlenkedés övezi. Következzenek hát ismét a legfőbb tudnivalók!
Frissítve: 2024. 10. 24.
Alábbi írásunkban a bér- és illetménypótlékok főbb szabályait foglaljuk össze.
Elöljáróban: a Munka törvénykönyve bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazni kell.
Heti témánk: a munka díjazása, azon belül is a besorolás szabályai. Mivel magában is terjedelmes és tömény szabályokról van szó, ezúttal a szokásosnál többet idézzük a jogszabályt, és kevesebb a hozzáfűzött magyarázat. A besorolás alapjaival foglalkoztunk már részletesen, a fizetési osztály és a fizetési fokozat kapcsán, érdemes visszaolvasni!
* Az összefoglalót 2020. szeptember 7-én aktualizáltuk, a frissített verzió ide kattintva olvasható.
„Mit tesz értem a szakszervezet?” – Ismerős kérdés, amely az esetek 99 %-ában nem szakszervezeti tagok szájából hangzik el. Mit tehet a szakszervezet azokért, akik nem a tagjai? Tegyen-e a szakszervezet azokért, akik nem a tagjai? Egyáltalán kit képvisel a szakszervezet?
Heti témánk a heti pihenőnap és a heti pihenőidő, következzenek tehát a legfontosabb szabályok!
A munkaidő kapcsán gyakran félreértést szül, hogy a munkaszerződésben, kinevezésben napi nyolc vagy heti negyven óra szerepel munkaidőként, mégis naponta 12 órát, hetente pedig akár 48-60 órát is dolgozni kell. Méghozzá többnyire szabályosan. Hogy is van ez?
A pihenőidőkre vonatkozó szabályokról kevés szót ejtettünk eddig a blogon, épp ezért most a napi pihenőidővel kapcsolatos tudnivalók következnek. A szabályokat a Munka törvénykönyve tartalmazza, de azok a Kjt. hatálya alatt állókra is vonatkoznak.
Azt kérdezed, miért lépj be a szakszervezetbe? Egyebek mellett azért, hogy legyen lehetőségetek kollektív szerződést kötni a munkáltatóval, és abban a mostaninál kedvezőbb munkafeltételeket rögzíteni.
Írtunk már a kollektív szerződés kötésének alapjairól, valamint a kollektív szerződés időbeli hatályáról. Most nézzük meg, mi lehet egyáltalán a kollektív szerződésben.
Valószínűleg mindenki találkozott már azzal munkája során, hogy a munkáltató olyan feladatok elvégzésére utasította, amelyek nem tartoztak a munkakörébe. Köteles-e ezt a dolgozó évekig tűrni, vagy megtagadhatja az utasítás teljesítését, és meddig mehet el a munkáltató?
Mai írásunkban az elmúlt néhány hét ügyeiből válogatunk. Akkor is, most is igyekeztünk, igyekszünk eloszlatni a tévhiteket.
Oldalunkon sokat foglalkozunk a munkaidő-beosztás kérdésével: lehet-e, mikor és hogyan módosítani a munkaidő-beosztást, és milyen következményekkel jár a módosítás. Ma közzétett döntésében a Kúria abban foglalt állást, lehetséges-e a munkaidő-beosztás módosítása a felek megállapodásával.
Van ahol a jelenléti ív, máshol a rongyosra radírozott és naponta átírt munkaidő-beosztás a munkaidő-nyilvántartás. Vajon rendben van ez így?
A munkaköri leírással kapcsolatban számos tévhit kering, most ezekből következzék néhány, röviden:
Ma ismét egy bírósági döntést mutatunk be – az ördög a részletekben rejlik.
Mai posztunkban egy érdekes bírósági határozatot mutatunk be, 2015-ből. Az eset feltehetőleg egy szociális intézményben történt. A bíróság szerint a címben szereplő, a munkáltató tulajdonát képező dolgok "magához vétele", eltulajdonítása a dolog értékétől függetlenül olyan lényeges kötelezettségszegés, amely megalapozza a rendkívüli felmentést. Továbbá, ha nincs védett tulajdonsága, a dolgozó nem hivatkozhat diszkriminációra.
Munkaidő-sorozatunk az egyik legalapvetőbb témával folytatjuk.
Ez év január 1-jével ismét módosult a Munka törvénykönyve. A módosítások egy része csak pontosítás, míg egyes rendelkezések – gondolunk itt elsősorban a szakszervezeti tisztségviselők védelmére – immár ötéves mulasztást pótolnak.
Nézzük sorra a változásokat – érthető módon a végén kezdve.